A számítógép használatának nehézségei cataracta esetén

Hazánkban és világszerte egyre több szürkehályog műtétet végeznek. A műtét lényege, hogy az elszürkült szemlencsét eltávolítják, így művi aphakia, vagyis lencsehíjasság jön létre, a hiányzó lencse törőerejét intraocularis műlencsével pótolják.
A környezeti ártalmak egészségkárosító hatása következtében a szemlencse borússá válása, átlátszóságának elvesztése a fiatalabb korosztályt is egyre inkább érinti. Ez persze nem jelenti azt, hogy a szürkehályog kialakulásának okát maradéktalanul ismernénk. A betegség jellemzője azonban, hogy nagyrészt időseken fordul elő.
Az információs társadalom, amely jelenkorunkban rajzolódik ki, az élet minden területén a számítógépek megjelenését eredményezi. Ma a szürkehályogban szenvedők körében egyre gyakoribbá válik, hogy a számítógép használata során veszik észre a később részletezett panaszokat a páciensek, amelyek miatt szemorvoshoz fordulnak. Fiatal pácienseknél ez kézenfekvő, de idősek, nyugdíj mellett dolgozók is sokan használnak számítógépet.
Mivel a betegség csak műtéttel gyógyítható, annak sikeressége nagyban függ a helyes indikációtól, vagyis hogy az operáció a szürkehályog megfelelő, úgynevezett érettségi állapotában történjen. Például az Egyesült Államokban törvény szabályozza, hogy a beavatkozás mely visus érték alatt végezhető el.
Tehát a műtét tervezésének legfőbb tényezője a visus érték csökkenése. Szemorvosok megállapodtak abban, hogy 0,3-es látóélességnél vagy az alatt a beavatkozás- természetesen feltéve, ha azt a szemlencse elszürkülése magyarázza- mindenképpen elvégezhető. Vannak esetek azonban, amikor a műtét indikációjánál más tényezőket is figyelembe kell venni. A műtét akkor is javallt, ha a páciens a munkáját nem tudja ellátni. Vannak ugyanis szürkehályog-típusok, amelyek úgymond éretlen állapotban is komoly panaszokat okoznak. A monitorok később részletezett sajátságai miatt, azok cataractában szenvedő használói komoly nehézségekkel kerülhetnek szembe.

A monitorok jellemzői

A számítógépek monitorai a képi megjelenítés eszközei, azonban a monitor adta kép minősége elsősorban az úgynevezett video-kártyától függ, amely digitális jelet hoz létre. A digitális képjelet ezután egy digitális-analóg átalakító továbbítja a monitorhoz. Elmondható tehát, hogy egy egészen kiváló monitoron is láthatunk olyan rossz minőségű képet, amely a szemünket zavarja, és rövid idő elteltével fáradtságot okoz. Ma már a jó kép létrehozására alkalmas videó-kártyák nem drágák, ezért a XXI. században a munkahelyeken ezeket illik beépíteni a számítógépekbe.
A monitor lényegében úgy működik, mint a televízió, vagyis a katódsugárcsövek elvén. A képalkotás elve tömören úgy foglalható össze, hogy a katódból kilövellt elektronok egy úgynevezett rácson áthaladva foszfor-rétegbe ütköznek, így fényjelenség jön létre. Az elektronokat elektromosság által létrehozott mágnesességgel lehet az ernyőre irányítani. Azt a folyamatot, ahogy a képernyőn látható kép létrejön, a kép felépülésének nevezzük. A képek egymás után való létrejöttét pedig képfrissítésnek nevezzük. Ennek frekvenciája Hz-ben mérhető. Ha a képfrissítés frekvenciája 50 Hz körül van, azt szemünk észreveszi, vibráló hatásként jelentkezik, amely a monitor tartós használatakor a szemet és az idegrendszert fárasztja.
A modernebb monitorokat 65 Hz feletti képfrissítés mellett használhatjuk, ilyen magas frekvenciánál gyakorlatilag már szinte álló, nyugodt képet látunk.
Ezek persze csak a hagyományos, ma még a leginkább elterjedt katódsugárcsöves monitorok jellemzői. Ezek azok a monitorok, amelyek kb. 10 kg-ot is nyomhatnak, íróasztalunk felét elfoglalják. Képátmérőjüktől függően áruk ma még a legmegfizethetőbb, kb. 40 és 100.000 forint körül kaphatók. A képernyő méretét colban szokás megadni. Legelterjedtebbek a 14 colos monitorok, 21 colos monitorok már grafikai célú felhasználásra kiválóan alkalmasak. Csökkent látóélesség mellett, a amely a szürkehályogra is jellemző, a nagyobb képernyő átmérőjű monitorok előnyösebbek, mert a képernyőn egyszerre nagyobb kép jelenhet meg, ezen felül a nagyobb monitorok egyéb paraméterek tekintetében is kifinomultabbak. Ezek között említhető meg a kontrasztosság és az ún. pixelméret. A pixel egyetlen, elemi pontot jelent, ami a képernyőn meg tud jelenni. Ezt milliméterben szokás megadni. A pixelméret megfelelő kicsiny volta biztosítja többek között a látott kép kontrasztosságát, amely szürkehályogban szenvedőknél nagyon fontos tényező.
Egyre több nagy monitorgyártó cég mutatkozik be az ún. LCD, vagy folyadékkristályos monitoraival. Az LCD monitor előnye hogy először is lapos, vastagsága esetleg nem több, mint 2 cm. Súlya is összehasonlíthatatlanul könnyebb, mint a hagyományos monitoroké. Az általa adott kép rendkívül nyugodt, a szemet pihenteti. Ára miatt még nincs elterjedőben, ez a hagyományos monitor kb.
Megjelentek a piacon a plazma-televíziókhoz hasonló plazma-monitorok is, amelyek a csúcstechnológiát képviselik. Ezek rendkívül nyugodt képet adnak, vibráció nem tapasztalható. A szemet pihenteti, használója egy egész műszakot képes végigdolgozni vele anélkül, hogy idegrendszere elfáradna. A szürke hályogok különböző típusaiban is könnyebb a használatuk, mert képalkotásuk kontrasztosabb, nagy képátmérőjük miatt csökkent látóélesség mellett hasznosabb munkaeszközök. Tömeges elterjedésüknek egyelőre megfizethetetlen áruk szab határt.
Nem a monitorok, hanem a számítógépeken használt operációs rendszerek jellemzője, hogy a képernyőn megjelenített háttér és a karakterek színe változtatható, ezért a cataractában szenvedők számára lehetőség nyílik a hagyományos fehér alapon fekete megjelenítést megváltoztatni, például piros színűre.

A cataracták típusai és a betegek panaszai

1. Centrális maghomályok esetén aránylag jó lehet a látóélesség, ha a lencsemag centrális részén a borússág kicsi, akár 1,0 is, de fény hatására a pupilla összeszűkül és így a szemlencse centrális része elé szűkül, nagy mértékű a visus romlást okozva.
2. Vesszős homályok- hasonlóképpen a centrális maghomályhoz, ha a vessző alakú homályok elérik a szemlencse centrumát, erős fényre a pupilla beszűkülésével hirtelen romlik a látóélesség.
3. Cataracta polaris posterior , gyakori fiatalkorban, a szemlencse hátulsó részének, a kéregnek a homálya. Gyenge fénynél a látóélesség jó lehet, erős fénynél azonban homorú tükörhöz hasonlóan a fény jelentős részét visszaverheti , nagymértékű visusromlást, komoly panaszokat okozva.
A monitorok által kibocsátott fény és a jelentős fényintenzitás változások tehát a különböző szürkehályog típusok kezdődő stádiumaiban is olyan mértékű panaszokat okozhat, amely a pácienst nagyon zavarja és visszamegy szemorvosához, aki a hályog műtétjét annak biztonságossága érdekében még nem szeretné elvégezni.

A páciensek kívánságai

A munkáját ellátni képtelen vagy csak nehezen tudó számítógép felhasználó természetesen azonnali gyógyulást vár. Ezt azonban nehéz sima lefolyású, sikeres műtét estén is napokon belül maradéktalanul teljesíteni. Különösen nehéz a szemorvos feladata, a beteg részéről pedig türelemre van szükség, ha a cataracta kétoldali. A beteg visusának teljes, azonnali rehabilitációját várja tehát, ráadásul mindkét szemén egyszerre. Két szemet egyszerre, ún. egy ülésben azonban sehol a világon nem operálnak. A két szem műtétje közötti idő minimálisan egy hónap szokott lenni, ezt részben megkívánja az első szemműtét posztoperativ szakának kontrollálása, másrészt az a körülmény, hogy hazánkban a társadalombiztosító csak akkor finanszírozza a kórházi gyógyítást, ha egy hónap eltelik két bennfekvés között. Az vita tárgya néhány év óta, hogy a szürkehályog műtét egyáltalán indokol-e kórházi, általában 2-3 napos ápolást. A szemorvosok többsége ambulánsan is megoldhatónak látja a műtétet.
A beteg elvárása tehát az, hogy műtétje után tökéletesen lásson és szemüveget lehetőleg ne kelljen viselnie, legfeljebb közelre. A szembe ültetendő műanyag lencse törőerejének megválasztása a sarokköve annak, hogy a páciens valóban a lehető legoptimálisabb optikai rehabilitációban részesüljön. A műlencse tervezése két tényezőn alapszik. Az egyik az ún. primer refrakció, a másik a biometriás vizsgálat.
A primer refrakció a precíz anamnézist jelenti, vagyis hogy a beteg hány éves korában kapott először szemüveget, és olvasáshoz vagy távolra. A biometria pedig a szaruhártya törőerejének és ultrahanggal mérve a szem optikai hossztengelyének a figyelembevételével történik matematikai számítás, ún. formulák segítségével. Ezek a különböző formulák lehetnek teoretikusak és regressziós, tapasztalati úton kidolgozottak, megegyeznek azonban abban, hogy dioptriában adják meg a kívánt törőerőt. A műlencséket 1 dioptriánkénti különbséggel gyártják. A tervezett posztoperativ refrakció lehet emmetropia, de jó választás az igen kisfokú myopia is. Kisfokú posztoperativ rövidlátás esetén a monitort a beteg kiválóan látja szemüveg nélkül, ezért meg van elégedve az eredménnyel. A műlencsék monofokális tulajdonsága miatt közelre ebben az esetben korrekcióra van szükség, amely azonban nem zavaró, mert a páciensek túlnyomó többsége a presbyopiás korban van. Ha távolra nem kell korrekció, közelre legtöbbször +2,5 - +3,0 dioptriás lencsét rendelünk.

A szürkehályog okozta fénytörési hiba

Transitorikus myopia átmeneti rövidlátást jelent, amely nem olyan, klasszikus értelemben vett rövidlátást jelent, amelynek oka a szemtengelyhossz megnyúltsága okozta pozitív előjelű fénytörési hiba, hanem a szemlencse törőerejének fokozódása. Ennek oka a szemlencse duzzadása, konvexitásának fokozódása. Amennyiben a szürkehályog kétoldali, a tansitoricus myopia is lehet bilaterális. A fénytörési hibát a műtétig konkáv lencsével korrigálhatjuk, ez nemritkán elérheti a -10,0 dpt-t is. Ha a transitoricus myopia féloldali, és ha a két szem fénytörése között 3,0 dpt-nál nagyobbá válik a különbség, olyan mértékű az anisometropia, hogy korrigálni nehezen lehet, a betegnek komoly panaszokat okoz.

A szürkehályog műtét indikációja

A műtét indikált, ha a visus 0,3 vagy kevesebb, de a műtét elvégezhető, ha a páciens panaszai olyan mértékűek, hogy munkáját nem tudja ellátni. A számítógépek elterjedése is szerepet játszik abban tehát, hogy szürkehályog műtétre jelentkezők maguk kérik a műtétet sokszor akkor is, ha a visustáblát végigolvassák, de a számítógép monitorának használata során olyan panaszaik jelentkeznek, hogy a szemorvos a beteg keresőképességének visszanyerése érdekében elvégzi a műtétet. Végezetül elmondható tehát, hogy a komputerizáció elterjedése új kihívások elé állítja a szemorvosokat.

Dr. Balsay Zoltán

Megjelent az Optikai Magazin 2001. évi 2. számában