Szemtanú

DR. GYŐRFFY ISTVÁN
( 1912 - 2000)

Budapesten született, az azonos nevű néprajztudós fiaként. A gimnáziumot és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1936-ban szerezte diplomáját. Előtte 1934-1936 között a budapesti gyógyszertani intézetben gyakornokoskodott Vámossy mellett. 1936-ban a Mária utcai klinikára került Blaskovics mellé, s ez az intézmény maradt a munkahelye több mint ötven éven át. 1956-ban docensi kinevezést kapott. 1972-ben saját kérésére nyugdíjba vonult, de tudományos tanácsadóként továbbra is bejárt a klinikára. 1986-ban megkapta az ötvenéves diplomával rendel­kezők, un. arany diplomáját.

Győrffyt kezdettől fogva a szemészeti optika, ezen belül is - elsősorban - a kontaktüveg problematikája érdekelte. 1939-ben ő volt az első, aki a scleralis kontaktüveget törhetetlen műanyagból kezdte készíteni. E találmánya abban az időben akkora előrelépést jelentett, hogy 1-2 év leforgása alatt mindenütt áttértek az üvegről az akrylatkagylók használatára, neve pedig közleményei révén külföldi szakkörökben is ismertté vált. 1940-ben ifj. Imre támogatásával ő létesítette a Mária utcai szemklinikán az első intézeti kontaktüveg laboratóriumot, mely a biztosított betegeket volt hivatott ellátni. 1942-ben akrylatból keratoprotézist készített leukomás corneakon végezhető keratoplastica céljából. 1945-ben itthon feltalálta a zoomlencse princípiumát. Ezt visusvetítő készülék objektívje céljából kívánta alkal­mazni, hogy az apró jeleket fokozatosan tudja vele a felismerés határáig növelni. Csak a mintapéldány készült el, gyártását a háború meghiúsította.

1939-51 között kisebb részletekben itthon, több ízben teljesített katonai szolgálatot. Az ostrom körüli hónapokban Nónay kívánságára a klinikán lakott és dolgozott. A háború után ő irányította a klinika helyreállítását.

1954-ben feltalált egy speciális kontaktlencse préselési eljárást, mely lehetővé tette hazánkban - Európában az elsők között - a betegek corneális kontaktlencsével történő ellátását. Találmányára a Szovjetunió egészségügyi vezetése is felfigyelt, s 1956-ban kérésükre, szabadalmait a magyar-szovjet egészségügyi egyezmény keretében ellenszolgálta­tás nélkül át is adta, sőt 1958-ban a szovjet szakembereket e tevékenységre személyesen be is tanította. Ettől mind hazánkban, mind Szovjetunióban 30 éven át a kontaktlencséket a Győrffy-féle eljárással állították elő. 1959-ben egyedüli volt a szocialista országokból, akit a Chicagóban tartott első nemzetközi kontaktlencse-kongresszus elnök­sége meghívott előadás tartására.

Mivel a 70-es évek elején hazánkban megnövekedett a lakosság kontaktlencse igénye, javaslatára az Egészségügyi Minisztérium intézményesítette a kontaktlencse rendelését és készítését. Aczél György eü. miniszterhelyettes az OFOTÉRT Vállalatot kérte fel, hogy rendezkedjék be e feladat végzésére, ami 1975-ben meg is történt.

A kontaktológia mellett egyéb, általános szemészeti, főleg közlekedés-szemészeti kérdésekkel is foglalkozott. Nevéhez fűződik - többek között - az első hazai gépjármű-közlekedési alkalmassági feltételek kidolgozása, melyből rendelet is született (1964). Oktatói tevékenységet a klinikai oktatás mellett, főleg külföldi szemorvosok kontaktlen­cse rendelésre történő képzése terén fejtett ki. Több, később hírnevessé vált kontaktológus tartozott tanítványai közé. Kontaktlencsével foglalkozó tárgykörből mintegy 80, egyéb témakörből mintegy 60 cikke jelent meg, valamint 6 könyvrészlete. Számos nemzetközi szemész, illetve kontaktlencse kongresszuson tartott előadást.

Idősebb korában érdeklődése és irodalmi munkássága is inkább az orvos-történet, szemészettörténet, orvosi numiz­matika irányába tolódott el. Mint numizmatikus, - 45 év alatt -- a világon a leggazdagabb szemészeti vonatkozású éremgyűjteményt gyűjtött össze, melyben érdekes ritkaságok is rejlenek. Szenvedélyes és hozzáértő kertészkedéssel - Leányfalun, fél évszázad alatt - páratlanul szép botanikus kertet létesített. Kitűnő növényfotóit hazai és külföldi kertészeti folyóiratok szívesen közölték.

Tisztségei: tiszteletbeli tagja a Magyar Szemorvos Társaság vezetőségének(1972), 1952-1972 között szerkesztője volt a Szemészet-nek. Alapító tagja az International-Contact Lens Society-nak(1959), tiszteletbeli tagja az European Contact Lens Society of Ophthalmologista-nak(1972), tiszteletbeli tagja az International IOL Society-nak(1972). Elnöke a Magyar Orvos-éremgyűjtők Társaságának(1975). Vezetőségi tagja a Magyar Orvos-történelmi Társa­ságnak(1985), tagja a Julius Hirschberg Szemészettörténelmi Társaságnak(1987).

Kitüntetései: Grand Honours Award USA (Eye Research Foundation, 1959), Prentice Jutalomérem (USA, 1962), Herschel Jutalomérem (Anglia 1975), Herschel Jutalomérem (OSZI, 1985), Fick-Kalt-Müller Jutalomérem (ECLSO, 1987).

Hazai kitüntetésben vagy hivatalos elismerésben nem részesült.