Tanácsok a HIV-fertőzöttek kontaktlencse viseléséhez - sorozat

Előszó:

Mint optometristáknak, tudatában kell lennünk a HIV-fertőzés számtalan következményével, illetve annak a kontaklencse-viselésre gyakorolt hatásával. A HIV kezelésére szolgáló készitmények fokozott fejlesztésének köszönhetően a HIV fertőzöttek tovább élnek, aktivabb életet élhetnek, igy talán több HIV fertőzött lehet potenciális kontaklencse-viselő.
Az optometristák fontos szerepet játszhatnak a kontaklencseviselő HIV-fertőzött páciensek kezelésében. Elméletileg a kontaklencseviselés növelheti a HIV-fertőzötteknél a szaruhártyainfekciók lehetőségét, mindenekelőtt a legyengült immunvédekezés következtében.
Ebben a sorozatban a szem elülső részének HIV-fertőzéssel kapcsolatos leggyakoribb komplikációiról lesz szó. Olyan körülményeket tárgyalunk, melyek hatással vannak arra, hogy a HIV fertőzöttek alkalmasak-e a kontaklencse viselésére. Ezen komplikációk közé tartoznak: keratoconjunctivitis sicca, herpes simplex, herpes zoster, molluscum contagiosum, bakteriális keratitis, conjunctivalis mikrovaskulopathia és Kaposi-szarkóma. Röviden foglalkozunk a fertőzésátvitel problémájával, illetve azzal, hogyan kell helyesen ápolniuk és fertőtleniteniük a HIV fertőzött betegeknek kontaklencséjüket.

Az 1998-as HIV/AIDS éves jelentések szerint az USA-ban a központi Egészségügyi Ellenőrzési Intézetben több mint 60.000 AIDS beteget regisztráltak. Ezen felül a központokban további több mint 98.000 HIV fertőzött személy jelentkezett, akik nem AIDS-esek. Közülük sokan fiatalok, aktívak és esetleg szeretnének kontaklencsét hordani. Ezen adatok arra ösztönzik az optometristákat, hogy a betegség több aspektusával elmélyültebben foglalkozzanak. Csak kevés olyan jellegű kutatást folytattak, melyek a HIV-fertőzés kontaklencse-viseléssel kapcsolatos összefüggéseit vizsgálták. Fontos tényező a HIV fertőzés hatása arra, hogy a páciens alkalmas-e kontaklencse viselésére és ápolására. További tényezőknek bizonyulnak olyan opportunista fertőzések, melyek HIV-fertőzés következményeként lépnek fel. Végül, de nem utolsó sorban szempont a virus átvitelének megakadályozása a páciensről az optometristára, illetve egy másik páciensre.

A HIV-betegek általános immunállapota

Azon HIV-fertőzött páciensek, akik az egészséges CD4+ (segitő) T-limphociták száma alapján még immunvédekezésre alkalmasak, tulajdonképp használhatnának kontaklencsét. Nincs elismert klinikai kritériuma annak, hogy a HIV-fertőzött páciensek hordjanak vagy ne hordjanak kontaklencsét.
A CD4+ limphociták számának regisztrálását időközben használják ezen betegek immunállapotának vizsgálatára szolgáló standardintézkedésként, valamint a potenciális opportunista fertőzések prognózisára is.
Eddigi kutatások nem vezettek eredményre azzal kapcsolatban, hogy a CD4+ számlálását arra használják, hogy megjósolhassák, vajon a HIV-fertőzöttek tudnak-e lencsét hordani. A Direkt-víruskimutatás (Plasma-HIV-RNS) egy további módszer a HIV fertőzés prognosztizálására. A polimeráz-láncreakció segitségével kimutatják HIV-RNS-t és meghatározzák a beteg véráramában lévő szabad vírusokat. Ez a vizsgálat egy újabb klinikai eszköz lehet a beteg általános immunállapotának megállapításához. Az optimális eredmény nyilvánvalóan az lenne, ha a vírusok nem lennének.
Mégegyszer utalunk arra, hogy a kontaklencsehordás és a vírusok kimutatásában lévő összefüggéseket tekintve mindmáig nem mutattak ki szabályszerűséget. Kétségkívül szükségesek további kutatások .
Egészséges HIV-fertőzött páciensek, akiknek nincsenek szaruhártya problémáik, nyugodtan hordhatnának kontaktlencsét. A HIV fertőzés előrehaladtával és a CD4+ limphocitaszám csökkenésével valamint a vírusok számának növekedésével viszont valószínűbb, hogy opportunisztikus fertőzések fejlődnek ki, vagy hogy az elülső szemrészben problémák lépnek fel, melyek a kontaklencse hordására negatívan hatnak. Egy nemrég végzett összehasonlító tanulmány az AIDS-es illetve a HIV negatív "betegek" szemének flóráját vizsgálta. Érdekes módon csekély különbséget találtak a beteg és egészséges páciensek szemének flórájában. Azon HIV-fertőzöttek, akiknél mikrobiális (mikróbák által terjesztett) Keratitis alakult ki, nehezebben kezelhetők és náluk nagyobb a komplikáció előfordulásának lehetősége, mint a nem fertőzött pácienseknél.

A HIV-fertőzéssel kapcsolatos komplikációk

Keratoconjunctivitis sicca
A HIV-fertőzöttek körében megfigyelt egyik fontos komplikáció a "száraz-szem szindróma". Egyes kutatások szerint a HIV-vel fertőzött páciensek 17-20%-nál fejlődött ki a betegség előrehaladtával sicca (kimutatás Schirmer-test segitségével). A HIV-vel nem fertőzött lakosság körében az előfordulási arány kevesebb, mint 1%.
A szemszárazság kétségkívül összetett problémát okozhat egy kontaklencse viselőnek. A pácienseknél csökken a komfortérzet lencseviselés közben, méghozzá éppoly mértékben mint a nem fertőzött, de ugyanilyen gonddal küzdő betegeknél. A sicca szindrómás páciensek sokkal hajlamosabbak hámszövetkárosodásra, mivel a szaruhártya nedvessége nem megfelelő mértékű. Ez másodlagos fertőzések kialakulásához vezethet, mely mind a HIV fertőzött, mind a HIV-vel nem fertőzött betegek körében felléphet, amennyiben hámszövetkárosodásuk van és kontaklencsét hordanak. Egy nemrégiben végzett tanulmány értelmében úgy tűnik, hogy az AIDS betegeknél az immunszupressió nincs hatással a szem flórájára. A szakirodalomból nem derül ki, hogy van-e összefüggés a szemszárazság és a CD4+ limphociták száma vagy a HIV fertőzés súlyossága között.
A HIV fertőzött kontaklencseviselőket fel kéne világosítani a szemszárazság okozta lehetséges problémákról. Ennélfogva javasolt a kontaklencseviselőknek egy megfelelő sikosítóanyag használata mint a kontaklencseviselés ideje alatt, mint amikor a lencsék nincsenek behelyezve. Fontolóra kell venni a könnycsatornák elzárását annak érdekében, hogy a szaruhártyát megfelelő mértékben nedvesíthessük és ezáltal lehetőleg elősegítsük a lencse viselhetőségét. Minden HIV fertőzöttnek sokkal gyakrabban kell kontrollvizsgálatra járnia, mint a nem fertőzöttnek.

Opportunista fertőzések:

Herpes-simplex-keratitis:
A Herpes-simplex-keratitis egy a fiataloknál gyakori virusfertőzés. (Általában inkább a fiatalok hordanak kontaklencsét) A Herpes simplex a szaruhártyán jelentős irritációt okozhat. A Herpes simplex betegség esetén az okozza a legnagyobb gondot, hogy a szaruhártya-felszínen a vírusnak egy másolata alakul ki, így az aktív (termelő) fertőzés ideje alatt semmiképp nem szabad a kontaklencsét viselni. A Herpes simplex keratitis kiújuló jellegzetessége miatt rendkívül káros a korneára. Az iparvárosokban leggyakrabban ez okozza a szaruhártya átlátszatlanná válása miatti vakságot.
A corneára történő másolódás a klasszikus dendritikus forma kialakulását eredményezi. Ez a hámszövetfertőzés egyik jele. A corneában kialakulhat Keratitis punctata superficialis vagy geografikus konfigurációjú fekély is. A szaruhártya érzékenysége a beteg szemben gyakran csökken. A Herpes-Simplex-Vírus (HSV) következtében kialakuló szaruhártyastróma betegsége rendszerint a fertőzésre kiváltott immunreakcióval áll kapcsolatban, nem pedig a vírus direkt osztódásával. A strómabetegség felléphet nekrotizáló intersticiális keratitis vagy keratitis disciformis formájában. Az aktív produktív fertőzés ideje alatt konjunktivitis alakul ki, ami klasszikus esetben diffúz konjunktivális fertőzés, ami folliculusképződést, prearikuláris lymphadenophatiát (nyirokcsomó duzzanatot) idéz elő. HSV a szaruhártya és hámszövet fertőződését is okozhatja.
A Herpes-simplex-Keratitis diagnózisa rendszerint a páciens klinikai megjelenési képe alapján történik. Ha a diagnózis nem egyértelmű, a HSV antigének vagy vírustenyésztés vagy enzim-immun próba segítségével kimutathatóak.
A Herpes-simplex-fertőzés gyakoriságát és klinikai lefolyását tekintve alig figyelhető meg különbség a HIV pozitív és HIV negatív páciensek között. A HIV fertőzött betegeknél a HSV1 és a HSV2 keratitist is kimutatták. A HSV visszaesési aránya a HIV fertőzötteknél magasabb, mint a nem fertőzött betegeknél.
A herpes-simplex-keratitis kezelése elgondolkodtató. A HIV fertőzött HSV keratitisben szenvedő betegek az aktív produktív fertőzés alatt nem hordhatnak lencsét. Mint már említettük, a szakirodalomban nem találhatunk javaslatot arra, hogy a HSV keratitissel rendelkező HIV betegek hordjanak-e kontaklencsét. A lencse átviheti, és adott esetben erősítheti is a fertőzést. A HIV fertőzött HSV keratitissel rendelkező betegek ellenállóbbak lehetnek a kezeléssel szemben és gyakran helyi készítmények mint virostatikum kenőcs, csepp, vagy tabletták, (mint Aciclovir) alkalmazására szorulnak. A hámszövet sebének tisztítása gyorsíthatja a gyógyulást és elősegítheti a gyógykészitmények feldolgozását. Helyi gyógykezelések esetén kontaklencse használata ellenjavallt. Hosszantartó tablettás kezelés szükséges a herpes-simplex-keratitis újbóli kialakulásának megakadályozása érdekében.
Mivel a HSV keratitis visszaesési aránya nagyobb HIV-fertőzötteknél, a kiterjesztett viseletű lencsék használata kérdéses. Nincsenek a HIV-/HSV-fertőzött betegek kontaklencseviseléssel kapcsolatos tanulmányok. Kétségkívül fontos a jó klinikai megítélő képesség. Többek között javasolt a HSV keratitises betegeknek az egynapos eldobható lencse használata, ezenfelül ezeket a pácienseket sokkal alaposabb kontrollvizsgálatoknak kell alávetni.
A herpes-simplex-vírus fertőtlenítésére rendkívül alkalmas a hidrogénperoxid-fertőtlenitőrendszer. A HSV-t az FDA, az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyászati Eszközök Hatósága kiválasztotta a kontaklencse-fertőtlenítő rendszerek vírusgátló hatásának vizsgálatához. A tesztvírus a HSV1. A kontaklencsetartót szintén az FDA által engedélyezett hidrogénperoxiddal alaposan fertőtleníteni kell. Legbiztosabb módszer a fertőződött lencsét és a tartót eldobni.

Herpes zoster ophthalmicus (HZO)

A herpes zoster virus is a herpesz-vírusok családjához tartozik, mint a herpes-simplex-vírus, de nem okoz olyan gyakorisággal keratitist. Az elsődleges fertőzés a bárányhimlővel elsősorban kisgyerekeknél fordul elő. Visszatérő fertőzés, vagy varicella zoster leggyakrabban idősebbeknél lép fel. 40 év alatt leginkább akkor alakul ki, ha HIV-fertőzés, rák, kemoterápia vagy szervátültetés következtében legyengült az immunrendszer. További okok a visszaesésre: trauma, érzelmi stressz, immunszupresszió, sugárzás, tuberkulózis, malária és szifilisz. A legritkább esetben lép fel másodlagos varicella-zoster-fertőzés fiatal, normál immunrendszerrel rendelkező pácienseknél.
Az elsődleges fertőzés a varicella-zoster-virussal való közvetlen érintkezéssel történő átvitel során, vagy fertőzött levegő belélegzésével alakul ki. A varicella vírus disszeminált fertőzést és klasszikus makulo vazikurális bőrkiütést okoz fiatal betegek bőrfelszinén. Az immungyenge HIV-fertőzött betegeknél egy varicella zoster virus általi elsődleges fertőzés rendkívül súlyos megfertőződést okozhat. Az elsődleges fertőződés dentritikus alakú konjunktivitist okozhat, és a legritkább esetben a conjunctiva vazikuláris sérülését. Az immunrendszer legyőzi a vírust, ami legtöbbször dorzális szenzorikus ganglionban marad vissza. Ha ennek a szem is részese, a vírus trigeminus genimus ganglion alakjában marad vissza.
A HZO hólyagos kiütések formájában nyilvánul meg, mely a nervus ophtalmicus mentén fut. Ezért nem látszik kiütés a fejbőr homlokrészénél és középvonalánál. Ha az orrhegyen is találhatók kiütések, az arra utal, hogy a nervus nasociliáris is érintett; ebben az esetben nagyobb a lehetősége annak, hogy a szem is érintett. A diagnózist általában a klasszikus pattanásszerű kiütések alapján állitják fel, amely az érintett trigeminus ágon jelentkezik. A HIV-fertőzötteknél a herpes-zoster-fertőzés lehetősége nagyobb. A HZO a HIV-fertőzöttek 5-15%-át érinti, ami kihat a kontaklencse viselésének képességére. Vizsgálatokból kiderül, hogy a HZO-val rendelkező HIV-fertőzötteknél a fájdalmat okozó vagy látást veszélyeztető komplikációk gyakoriak. Nemrég végzett tanulmány kimutatta, hogy a HIV fertőzöttek között kevés a stromális keratitis. Ugyanebben a tanulmányban állapították meg, hogy egy fertőzött hámszöveti keratitis varicella zoster vírussal együtt rendkívül irritáló hatású volt és nehezen lehetett kezelni.
A HZO kezelése többek között szisztematikus virostatikummal történik, például 600-800 mg Aciclovir tíz napon keresztül napi négyszeri orális alkalmazásával.
Minden szaruhártyasérülés esetén nagyon kell figyelni a bakteriális másodfertőzésekre és ha szükséges, helyi antibiotikumokkal kell kezelni. A páciensnek a sérüléseket tisztán kell tartania és kezelnie kell. Agresszív orális virosztatikus előkezelés a legjobb megoldás a herpes utáni fájdalmak elkerülésére.
Eddig még nem folytattak tanulmányokat a HIV-fertőzött HZO beteg kontaklencseviselőkkel kapcsolatban. Az orvosoknak ügyelniük kell arra, hogy ha a szem elülső részében varicella zoster virus mutatható ki, mint uveitis, keratitis és conjunctivitis, a páciens hagyja abba a kontaklencse viselését. A varicella zoster ugyanis károsíthatná a corneát és növelheti egy másodlagos fertőzés kialakulásának lehetőségét, ha a páciens továbbra is hordaná kontaklencséjét. A varicella zoster kialakulása utalhat az immunállapot romlására és a fertőzés visszaszorítása során nagyon meg kell gondolnunk, mikor engedélyezhetjük újra kontaklencse viselését. HIV-fertőzött HZO beteg pácienseknek, akik továbbra is kontaklencsét hordanak az újrafertőzés elkerülése érdekében egynapos eldobható lencsét kellene hordaniuk és nagyon oda kellene figyelniük arra, hogy a lencsehigiéniával kapcsolatos problémákat elkerüljék.

Mikorsporidiák

A mikrosporidiák kis intracellurális protocoikus paraziták, melyeket HIV-fertőzött pácienseknél figyeltek meg. Bár egy mikrosporidiák által kialakult szemfertőzés nem ok Keratitis kialakulására, a HIV-fertőzötteknél hatással lehet kontaklencse viselésére. Encephalitozoont vontak ki a konjunktiva kenetéből és a corneából, mint a HIV fertőzött betegek keratitisének okozóját. Leggyakrabban alacsony CD4+ -T-Lymphocita számú betegeknél fordult elő. Egy tanulmányban 2-50 sejt/mm3-t számláltak és utaltak rá, hogy a szemlencsén kialakult mikroporidiázis AIDS betegeknél előrehaladott állapotban jelentkezik, ahol a betegeknek a következő tüneteik vannak: idegtest-érzés, fényérzékenység, conjunktivális hiperémia és könnyezés. A réslámpás vizsgálat diffúz, durva, fehér szaruhártya infiltrációt és a szaruhártya hámszövetének erózióját mutatja ki. A sérülések különböző méretűek és rendszerint a hámszöveti rétegre korlátozódnak. Az organizmus nehezen mutatható ki, ehhez a konjunktiva és a cornea kenetéből való speciális kitenyésztési- és próbaelvonási vizsgálat szükséges. Gyógykezelésként Intraconazol, helyi Fugamillin és orális Albendazol jöhet szóba.
Ha a páciensnél mikrosporidiás fertőzés gyanúja áll fenn, a kontaklencse viselését azonnal abba kell hagyni. Minden lencsétől és lencsetartótól meg kell szabadulni. A szakirodalomban nem léteznek olyan tanulmányok, melyek a mikrosporidiás fertőzöttek kontaklencse-viselési szokásaival foglalkoznak. Tekintettel arra, hogy a mikrosporidiás fertőzés alacsony CD4+ lymphocita számú betegeknél lép fel, meg kell tiltani ezen betegeknek a lencse viselését. Egynapos eldobható lencsék használhatók, ha a fertőzés teljesen elmúlt.

Molluscum contagiosum

A Molluscum contagiosum egy, a himlők csoportjába tartozó vírus, mely a szemhéjon és a szemhéj szélén szemölcsöt okoz. Felléphet Molluscum-contagiosum-vírus következtében kialakult toxikus reakció eredményeként follikuláris konjunktivitis vagy keratitis superficialis, mely a szemhéj szélét is érinti.
HIV fertőzött betegeknél a betegség gyakrabban erősebben fordul elő és magasabb a visszaesési aránya, mint a HIV-vel nem fertőzötteknél. Szemhéjfertőzések a HIV-fertőzötteknél 5%-os arányban fordulnak elő. Megfigyelések szerint a HIV-vel nem fertőzött betegeknél a follikuláris konjunktivitis kevésbé erős lefolyású, mint a HIV fertőzötteknél. A Molluscum contagiosum többek között sebészeti kivágással, kryoterápiával, sebészeti ki- vagy bemetszéssel kezelhető. Kevés információ áll rendelkezésre az M.-c.-fertőzéssel kapcsolatos kontaklencseviselési szokásokról; az orvosi tapasztalat azt mutatja, hogy az M.-c. és HIV fertőzötteknek akkor kell abbahagyni a kontaklencseviselést, ha a konjunktiva és a cornea is érintett. A fertőzésveszélyt tekintve az egynapos eldobható lencsék megfelelő alternatívát nyújtanak azoknak a betegeknek, akiknek a fertőzés az arcát érinti. Szemhéjfertőzés esetén a lencseviselés nem ajánlott. A döntés, hogy a HIV fertőzöttek hordjanak-e lencsét, az optikus kezében van.

Conjunctivális Mikrovaskulopathia

A conjunctivális Mikrovaskulopathia a HIV fertőzöttek 70%-át érinti. Mikrovaskulopathiás HIV fertőzött betegek tünetmentesek. A Mikrovaskulopathia réslámpás vizsgálata során a következő tünetek észlelhetők: szelvényenként kitágult és beszűkült kapillárisok, pálcika formájú, darabokban levált kapillárisok, mikroaneurizma- és üledékképződés. Conjunctivális Mikrovaskulopathia hatását a kontaklencse viselésére még nem vizsgálták. Mivel ezen betegek tünetmentesek maradnak és nem kezelik őket, a kontaklencse viselése nem ellenjavalt. A Mikrovaskulopathia nem fertőző. Ezidáig nincs bizonyíték arra, hogy a conjunctivális Mikrovaskulopathiás betegek lencseviselése káros lenne, a jövőben azonban erre vonatkozólag vizsgálatok szükségesek.

Kaposi-szarkóma (KS)

A Kaposi-szarkóma egy értumor, mely a HIV fertőzöttek 25%-át érinti. A Kaposi szarkómás HIV fertőzöttek 20%-ának érinti a szemét is betegség. A KS egy a HIV fertőzés során fellépő opportunista rosszindulatú betegség, így nem feltétlenül jelenti a HIV fertőzés jelentős előrehaladtát. A KS egy fájdalommentes betegség, sok beteg a kozmetikai következményektől eltekintve tünetmentes marad.
KS esetén többek között a szempilla kihullik, és a szemhéj széle berepedezik. Conjunctivális sérülések hatással lehetnek a szemgolyóra, ami kihat a kontaklencse viselésére, így a lencse viselése ellenjavallt.
Csak kevés szakirodalom foglalkozik a KS és a kontaklencseviselés problémáival. Az orvosi tapasztalat arra ösztökél, hogy azon pácienseknél ne javasoljuk a lencseviselést, akiknél a szemhéj működése illetve a szemgolyó érintett. Azon pácienseknél, akiknek könnyebb szemhéjsérüléseik vannak, ami nem hat ki a szemhéj működésére nincs különösebb okunk a lencse elhagyására; nekik azonban gyakrabban kell kontrollvizsgálatra járniuk a betegség előrehaladtának megállapítása érdekében. Konjunktivális KS esetén a kontaklencse viselése ellenjavalt. Ha HIV fertőzés során újabb komplikációk nem merülnek fel, a KS betegek hordhatnak lencsét. További vizsgálatok talán eredményesek lehetnek a KS betegek és a kontaklencseviselés közötti összefüggések kutatásában. A HIV fertőzött KS betegeknek alaposan fertőtleníteniük kell a lencsét és a lencsetartót, és gyakran kell kontrollvizsgálatra járniuk.

Keratitis egyéb okozói

A HIV fertőzött és nem fertőzött betegek szemének flórája hasonló. A fertőzöttek kevesebb, mint 5%-nál lép fel keratitis, ahol a legtöbb szaruhártyafertőzés a HSV-re vagy a HZV-re vezethető vissza. A szaruhártya bakteriális- és gombafertőzésének előfordulási aránya nem nagyobb a HIV fertőzötteknél, mint a nem fertőzötteknél. Ismeretes, hogy a fekélyes keratitis a kontaklecseviselés egyik komplikációjaként lép fel, még ha nem is gyakori. Szaruhártyafekélyesedés következményeképp látáscsökkenés alakulhat ki. A legtöbb esetben a lencsék viselése által keletkezett keratitist és conjunctivitist elsősorban baktériumok, mint Staphylococcusok okozzák. A szakirodalomban nem foglalkoznak a HIV fertőzötteknél lencse viselése által kialakult protozoális vagy gombás fertőzés kockázatával. Utalnak rá, hogy HIV fertőzötteknél bakteriális vagy gombás fertőzés által kialakult keratitis nehezen kezelhető.
Kétségkívül további kutatások szükségesek, hogy a HIV fertőzöttek kontaklencseviselési rizikóival tisztában lehessünk.
A HIV fertőzött drogfüggők intravénás drogok használata esetén jobban ki vannak téve szaruhártyafekélyesedésnek. A candida keratitis intravénás droghasználóknál gyakrabban előforduló betegség. Megfontolandó, hogy azon drogfüggők, akik intravénás drogokat használnak, hordhassanak-e lencsét. Az orvosi leletek alapján ebben az esetben a lencse viselése ellenjavallt, kutatásokat azonban ez ügyben még nem folytattak.

Javaslatok a fertőzésátvitel megelőzésére

Röviddel az után, hogy a HIV-et kimutatták a könnyben, az USA-ban az eü. központok javaslatokat tettek közzé azzal kapcsolatban, hogyan előzhetjük meg a HIV könny általi terjesztését.
Ezek az 1986-os javaslatok még ma is érvényesek. A kontaklencsével foglalkozó szemorvosok tartják magukat ezen javaslatokhoz, melyek az átvitel megelőzésében a leghatásosabbnak bizonyultak. Ezen javaslatokat számon kéri és mindig betartatja az Egyesült Államok Dolgozóinak Egészségügyi és Biztonsági Hivatala. A 2-es táblázatban lévő óvintézkedések a HIV és más mikrobiális, a könnyben előforduló kórokozók terjedésének megakadályozására szolgálnak.

Kézmosás

Kontaklencsével foglalkozó szemészeknek minden páciens előtt és után kezet kell mosnia. Ha a behelyezés során könnyel került kapcsolatba, azonnal kezet kellene mosnia.

Kesztyű

Ha a vizsgáló orvos testváladékkal kerül kapcsolatba, melyek általános óvintézkedést követelnek, mint vér, fülfolyadék, sperma, cerebrospinál folyadék stb. mindig kesztyűt kell hordaniuk. A könny egy olyan testfolyadék, mely nem követel meg általános óvintézkedéseket. Következésképp a könnyekkel való érintkezésnél nem előirt kesztyű használata. Hogyha a vizsgálónak bőrsérülése van, és előreláthatólag könnyel kerül kapcsolatba, akkor fel kell venni a kesztyűt. A kezet a kesztyű felvétele előtt és levétele után meg kell mosni.

Műszerek fertőtlenítése

Az olyan műszereket, melyek a külső szemmel vagy könnyréteggel érintkeznek, le kell mosni és végül fertőtleniteni oly módon, hogy 5-10 percre a köv. folyadékok egyikébe kell belerakni:
1. 3% Hidrogénperoxid
2. 5000 mg/l-es friss klóroldat, 1:10 arányú tisztítószerek (Nátriumhypoklorid)
3. 70%-os etanol
4. 70%-os izopropil alkohol
A műszert alaposan le kell öblíteni és megszárítani mielőtt újra használatba helyezzük. Tanulmányok kimutatták, hogy a tonométer elülső végének alkoholba való áztatása káros lehet, ezért ezt a fertőtlenítő módszert nem alkalmazzák. A műszer tisztítása előtt kapcsolatba kell lépnünk a műszer előállítójával, mielőtt még az Eü. Központ utasításait követnénk, mivel a műszerek károsodhatnak. Bár ez az Eü. Központ által nem ajánlott, sok fertőtlenítőszer elérhető a kórházakban és hatékony a HIV-vel szemben. Ezeket a szereket óvatosan kell alkalmazni a műszereknél, mivel a fertőtlenítőszerek esetleges maradékai a szemben irritációt okozhatnak.

Kontaklencsék

Azon kontaktlencsék, amelyeket a próbafelhelyezésnél alkalmaznak, a felhelyezések között a következőképp kell fertőtleníteni:
1. Kemény lencsék: fertőtlenítés az üzletekben elérhető hydrogénperoxid tartalmú, lencsefertőtlenítő szerekkel. A legtöbb keménylencse esetén a peroxid választástól függően a hagyományos hőkezeléses eljárással is helyettesíthető (78 és 80oC között 10 percen keresztül). Az orvosoknak fel kell világosítani pácienseiket, hogy mely keménylencsék kezelhetők hővel.
2. Kemény, gázáteresztő lencsék (RGP lencsék): hydrogénperoxidos fertőtlenítővel kezelhető. Összemehet, ha hővel kezelik.
3. Lágylencsék: kezelhetők hydrogénperoxidos, boltokban található fertőtlenítőkkel. Egyes lágylencsék bírják a hőkezelést is. A hydrogénperoxidos oldaton kivül az FDA semmi más oldószert nem engedélyezett a HIV vírus visszaszorítására. A mai napig nincs olyan esetről tudomás, mely szerint a HIV szemvizsgálattal vagy kontaklencse behelyezéssel történt volna.

Végkövetkeztetés

Az új anti-HIV készítményeknek köszönhetően sok HIV beteg állapota javult. Sok HIV fertőzött tovább egészséges maradhat és hordhat lencsét. A szemorvosoknak tisztában kell lenniük a HIV és kontaklencsehordással kapcsolatos komplikációk fellépésével. A HIV-vel kapcsolatos komplikációk mint Keratokonjunktivitis sicca, Herpes simplex, Herpes zoster, mikrosporidiás Keratokonjunktivitis, Molluscum contagiosum, bakteriális Keratitis és a Kaposi-szarkóma hatással lehetnek a lencsehordási képességre. A HIV fertőzött betegeknek gondosabban kell kontrollvizsgálatra járniuk, és fel kell őket világosítani, hogy elkerülhessék további a HIV fertőzések által az első szemben a kontaklencseviseléssel kapcsolatos betegségek elkerülése érdekében.
A beteg kielégítő felvilágosítása és a hatásos lencsekezelés elengedhetetlen a komplikációk elkerülése érdekében.

További javaslatok a HIV fertőzött beteg kontaklencseviselésével kapcsolatban
A HIV fertőzöttek kontaklencseviseléséhez általános kommentárok fűzhetők. Mivel a szaruhártyafekélyek - bár ritkán fordulnak elő - nehezen kezelhetőek, a HIV fertőzötteknek bizonyos óvintézkedések javasoltak.
1. A lencse hosszú ideig tartó hordása ellenjavallt. A nem fertőzött lakosság körében a hosszú idejű hordás által könnyebben kialakul a lencsehordás által indukált keratitis, mint az egynapos lencséknél. Bár erre vonatkozólag még nincsenek kutatási eredmények, de abból kell kiindulnunk, hogy ez a HIV fertőzötteket is érinti.
2. Az eldobható egynapos lencsék jó alternatívák arra, hogy minimális terheltséget jelentsenek a lehetséges kórokozókkal. Ezáltal csökkenhet a fertőzésveszély.
3. A kontaklencsék alapos tisztítása rendkívül fontos HIV fertőzötteknél, szintén a fertőzés nagyobb lehetősége miatt
4. A lencsetartót alaposan tisztítani kell. Egy tisztítatlan lencsetartóba behelyezett lencse következményeit nem kell részleteznünk.
5. HIV fertőzöttek gyakrabban kell, hogy kontrollra járjanak és alaposabban kell őket vizsgálni.
6. A HIV fertőzötteket pontosan fel kell világosítani a szemszárazság lehetőségéről és a kórokozóról.
7. A HIV fertőzöttek (és senki más sem) semmi esetre sem oszthatják meg lencséiket másokkal - még a legalaposabb tisztítás után sem.

©Optika Egyesület