Tanácsok a HIV-fertőzöttek kontaktlencse viseléséhez - sorozat
Előszó:
Mint optometristáknak, tudatában kell lennünk a HIV-fertőzés számtalan
következményével, illetve annak a kontaklencse-viselésre gyakorolt hatásával.
A HIV kezelésére szolgáló készitmények fokozott fejlesztésének köszönhetően
a HIV fertőzöttek tovább élnek, aktivabb életet élhetnek, igy talán több
HIV fertőzött lehet potenciális kontaklencse-viselő.
Az optometristák fontos szerepet játszhatnak a kontaklencseviselő HIV-fertőzött
páciensek kezelésében. Elméletileg a kontaklencseviselés növelheti a HIV-fertőzötteknél
a szaruhártyainfekciók lehetőségét, mindenekelőtt a legyengült immunvédekezés
következtében.
Ebben a sorozatban a szem elülső részének HIV-fertőzéssel kapcsolatos
leggyakoribb komplikációiról lesz szó. Olyan körülményeket tárgyalunk,
melyek hatással vannak arra, hogy a HIV fertőzöttek alkalmasak-e a kontaklencse
viselésére. Ezen komplikációk közé tartoznak: keratoconjunctivitis sicca,
herpes simplex, herpes zoster, molluscum contagiosum, bakteriális keratitis,
conjunctivalis mikrovaskulopathia és Kaposi-szarkóma. Röviden foglalkozunk
a fertőzésátvitel problémájával, illetve azzal, hogyan kell helyesen ápolniuk
és fertőtleniteniük a HIV fertőzött betegeknek kontaklencséjüket.
Az 1998-as HIV/AIDS éves jelentések szerint az USA-ban a központi Egészségügyi
Ellenőrzési Intézetben több mint 60.000 AIDS beteget regisztráltak. Ezen
felül a központokban további több mint 98.000 HIV fertőzött személy jelentkezett,
akik nem AIDS-esek. Közülük sokan fiatalok, aktívak és esetleg szeretnének
kontaklencsét hordani. Ezen adatok arra ösztönzik az optometristákat,
hogy a betegség több aspektusával elmélyültebben foglalkozzanak. Csak
kevés olyan jellegű kutatást folytattak, melyek a HIV-fertőzés kontaklencse-viseléssel
kapcsolatos összefüggéseit vizsgálták. Fontos tényező a HIV fertőzés hatása
arra, hogy a páciens alkalmas-e kontaklencse viselésére és ápolására.
További tényezőknek bizonyulnak olyan opportunista fertőzések, melyek
HIV-fertőzés következményeként lépnek fel. Végül, de nem utolsó sorban
szempont a virus átvitelének megakadályozása a páciensről az optometristára,
illetve egy másik páciensre.
A HIV-betegek általános immunállapota
Azon HIV-fertőzött páciensek, akik az egészséges CD4+ (segitő) T-limphociták
száma alapján még immunvédekezésre alkalmasak, tulajdonképp használhatnának
kontaklencsét. Nincs elismert klinikai kritériuma annak, hogy a HIV-fertőzött
páciensek hordjanak vagy ne hordjanak kontaklencsét.
A CD4+ limphociták számának regisztrálását időközben használják ezen betegek
immunállapotának vizsgálatára szolgáló standardintézkedésként, valamint
a potenciális opportunista fertőzések prognózisára is.
Eddigi kutatások nem vezettek eredményre azzal kapcsolatban, hogy a CD4+
számlálását arra használják, hogy megjósolhassák, vajon a HIV-fertőzöttek
tudnak-e lencsét hordani. A Direkt-víruskimutatás (Plasma-HIV-RNS) egy
további módszer a HIV fertőzés prognosztizálására. A polimeráz-láncreakció
segitségével kimutatják HIV-RNS-t és meghatározzák a beteg véráramában
lévő szabad vírusokat. Ez a vizsgálat egy újabb klinikai eszköz lehet
a beteg általános immunállapotának megállapításához. Az optimális eredmény
nyilvánvalóan az lenne, ha a vírusok nem lennének.
Mégegyszer utalunk arra, hogy a kontaklencsehordás és a vírusok kimutatásában
lévő összefüggéseket tekintve mindmáig nem mutattak ki szabályszerűséget.
Kétségkívül szükségesek további kutatások .
Egészséges HIV-fertőzött páciensek, akiknek nincsenek szaruhártya problémáik,
nyugodtan hordhatnának kontaktlencsét. A HIV fertőzés előrehaladtával
és a CD4+ limphocitaszám csökkenésével valamint a vírusok számának növekedésével
viszont valószínűbb, hogy opportunisztikus fertőzések fejlődnek ki, vagy
hogy az elülső szemrészben problémák lépnek fel, melyek a kontaklencse
hordására negatívan hatnak. Egy nemrég végzett összehasonlító tanulmány
az AIDS-es illetve a HIV negatív "betegek" szemének flóráját
vizsgálta. Érdekes módon csekély különbséget találtak a beteg és egészséges
páciensek szemének flórájában. Azon HIV-fertőzöttek, akiknél mikrobiális
(mikróbák által terjesztett) Keratitis alakult ki, nehezebben kezelhetők
és náluk nagyobb a komplikáció előfordulásának lehetősége, mint a nem
fertőzött pácienseknél.
A HIV-fertőzéssel kapcsolatos komplikációk
Keratoconjunctivitis sicca
A HIV-fertőzöttek körében megfigyelt egyik fontos komplikáció a "száraz-szem
szindróma". Egyes kutatások szerint a HIV-vel fertőzött páciensek
17-20%-nál fejlődött ki a betegség előrehaladtával sicca (kimutatás Schirmer-test
segitségével). A HIV-vel nem fertőzött lakosság körében az előfordulási
arány kevesebb, mint 1%.
A szemszárazság kétségkívül összetett problémát okozhat egy kontaklencse
viselőnek. A pácienseknél csökken a komfortérzet lencseviselés közben,
méghozzá éppoly mértékben mint a nem fertőzött, de ugyanilyen gonddal
küzdő betegeknél. A sicca szindrómás páciensek sokkal hajlamosabbak hámszövetkárosodásra,
mivel a szaruhártya nedvessége nem megfelelő mértékű. Ez másodlagos fertőzések
kialakulásához vezethet, mely mind a HIV fertőzött, mind a HIV-vel nem
fertőzött betegek körében felléphet, amennyiben hámszövetkárosodásuk van
és kontaklencsét hordanak. Egy nemrégiben végzett tanulmány értelmében
úgy tűnik, hogy az AIDS betegeknél az immunszupressió nincs hatással a
szem flórájára. A szakirodalomból nem derül ki, hogy van-e összefüggés
a szemszárazság és a CD4+ limphociták száma vagy a HIV fertőzés súlyossága
között.
A HIV fertőzött kontaklencseviselőket fel kéne világosítani a szemszárazság
okozta lehetséges problémákról. Ennélfogva javasolt a kontaklencseviselőknek
egy megfelelő sikosítóanyag használata mint a kontaklencseviselés ideje
alatt, mint amikor a lencsék nincsenek behelyezve. Fontolóra kell venni
a könnycsatornák elzárását annak érdekében, hogy a szaruhártyát megfelelő
mértékben nedvesíthessük és ezáltal lehetőleg elősegítsük a lencse viselhetőségét.
Minden HIV fertőzöttnek sokkal gyakrabban kell kontrollvizsgálatra járnia,
mint a nem fertőzöttnek.
Opportunista fertőzések:
Herpes-simplex-keratitis:
A Herpes-simplex-keratitis egy a fiataloknál gyakori virusfertőzés. (Általában
inkább a fiatalok hordanak kontaklencsét) A Herpes simplex a szaruhártyán
jelentős irritációt okozhat. A Herpes simplex betegség esetén az okozza
a legnagyobb gondot, hogy a szaruhártya-felszínen a vírusnak egy másolata
alakul ki, így az aktív (termelő) fertőzés ideje alatt semmiképp nem szabad
a kontaklencsét viselni. A Herpes simplex keratitis kiújuló jellegzetessége
miatt rendkívül káros a korneára. Az iparvárosokban leggyakrabban ez okozza
a szaruhártya átlátszatlanná válása miatti vakságot.
A corneára történő másolódás a klasszikus dendritikus forma kialakulását
eredményezi. Ez a hámszövetfertőzés egyik jele. A corneában kialakulhat
Keratitis punctata superficialis vagy geografikus konfigurációjú fekély
is. A szaruhártya érzékenysége a beteg szemben gyakran csökken. A Herpes-Simplex-Vírus
(HSV) következtében kialakuló szaruhártyastróma betegsége rendszerint
a fertőzésre kiváltott immunreakcióval áll kapcsolatban, nem pedig a vírus
direkt osztódásával. A strómabetegség felléphet nekrotizáló intersticiális
keratitis vagy keratitis disciformis formájában. Az aktív produktív fertőzés
ideje alatt konjunktivitis alakul ki, ami klasszikus esetben diffúz konjunktivális
fertőzés, ami folliculusképződést, prearikuláris lymphadenophatiát (nyirokcsomó
duzzanatot) idéz elő. HSV a szaruhártya és hámszövet fertőződését is okozhatja.
A Herpes-simplex-Keratitis diagnózisa rendszerint a páciens klinikai megjelenési
képe alapján történik. Ha a diagnózis nem egyértelmű, a HSV antigének
vagy vírustenyésztés vagy enzim-immun próba segítségével kimutathatóak.
A Herpes-simplex-fertőzés gyakoriságát és klinikai lefolyását tekintve
alig figyelhető meg különbség a HIV pozitív és HIV negatív páciensek között.
A HIV fertőzött betegeknél a HSV1 és a HSV2 keratitist is kimutatták.
A HSV visszaesési aránya a HIV fertőzötteknél magasabb, mint a nem fertőzött
betegeknél.
A herpes-simplex-keratitis kezelése elgondolkodtató. A HIV fertőzött HSV
keratitisben szenvedő betegek az aktív produktív fertőzés alatt nem hordhatnak
lencsét. Mint már említettük, a szakirodalomban nem találhatunk javaslatot
arra, hogy a HSV keratitissel rendelkező HIV betegek hordjanak-e kontaklencsét.
A lencse átviheti, és adott esetben erősítheti is a fertőzést. A HIV fertőzött
HSV keratitissel rendelkező betegek ellenállóbbak lehetnek a kezeléssel
szemben és gyakran helyi készítmények mint virostatikum kenőcs, csepp,
vagy tabletták, (mint Aciclovir) alkalmazására szorulnak. A hámszövet
sebének tisztítása gyorsíthatja a gyógyulást és elősegítheti a gyógykészitmények
feldolgozását. Helyi gyógykezelések esetén kontaklencse használata ellenjavallt.
Hosszantartó tablettás kezelés szükséges a herpes-simplex-keratitis újbóli
kialakulásának megakadályozása érdekében.
Mivel a HSV keratitis visszaesési aránya nagyobb HIV-fertőzötteknél, a
kiterjesztett viseletű lencsék használata kérdéses. Nincsenek a HIV-/HSV-fertőzött
betegek kontaklencseviseléssel kapcsolatos tanulmányok. Kétségkívül fontos
a jó klinikai megítélő képesség. Többek között javasolt a HSV keratitises
betegeknek az egynapos eldobható lencse használata, ezenfelül ezeket a
pácienseket sokkal alaposabb kontrollvizsgálatoknak kell alávetni.
A herpes-simplex-vírus fertőtlenítésére rendkívül alkalmas a hidrogénperoxid-fertőtlenitőrendszer.
A HSV-t az FDA, az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyászati Eszközök
Hatósága kiválasztotta a kontaklencse-fertőtlenítő rendszerek vírusgátló
hatásának vizsgálatához. A tesztvírus a HSV1. A kontaklencsetartót szintén
az FDA által engedélyezett hidrogénperoxiddal alaposan fertőtleníteni
kell. Legbiztosabb módszer a fertőződött lencsét és a tartót eldobni.
Herpes zoster ophthalmicus (HZO)
A herpes zoster virus is a herpesz-vírusok családjához tartozik, mint
a herpes-simplex-vírus, de nem okoz olyan gyakorisággal keratitist. Az
elsődleges fertőzés a bárányhimlővel elsősorban kisgyerekeknél fordul
elő. Visszatérő fertőzés, vagy varicella zoster leggyakrabban idősebbeknél
lép fel. 40 év alatt leginkább akkor alakul ki, ha HIV-fertőzés, rák,
kemoterápia vagy szervátültetés következtében legyengült az immunrendszer.
További okok a visszaesésre: trauma, érzelmi stressz, immunszupresszió,
sugárzás, tuberkulózis, malária és szifilisz. A legritkább esetben lép
fel másodlagos varicella-zoster-fertőzés fiatal, normál immunrendszerrel
rendelkező pácienseknél.
Az elsődleges fertőzés a varicella-zoster-virussal való közvetlen érintkezéssel
történő átvitel során, vagy fertőzött levegő belélegzésével alakul ki.
A varicella vírus disszeminált fertőzést és klasszikus makulo vazikurális
bőrkiütést okoz fiatal betegek bőrfelszinén. Az immungyenge HIV-fertőzött
betegeknél egy varicella zoster virus általi elsődleges fertőzés rendkívül
súlyos megfertőződést okozhat. Az elsődleges fertőződés dentritikus alakú
konjunktivitist okozhat, és a legritkább esetben a conjunctiva vazikuláris
sérülését. Az immunrendszer legyőzi a vírust, ami legtöbbször dorzális
szenzorikus ganglionban marad vissza. Ha ennek a szem is részese, a vírus
trigeminus genimus ganglion alakjában marad vissza.
A HZO hólyagos kiütések formájában nyilvánul meg, mely a nervus ophtalmicus
mentén fut. Ezért nem látszik kiütés a fejbőr homlokrészénél és középvonalánál.
Ha az orrhegyen is találhatók kiütések, az arra utal, hogy a nervus nasociliáris
is érintett; ebben az esetben nagyobb a lehetősége annak, hogy a szem
is érintett. A diagnózist általában a klasszikus pattanásszerű kiütések
alapján állitják fel, amely az érintett trigeminus ágon jelentkezik. A
HIV-fertőzötteknél a herpes-zoster-fertőzés lehetősége nagyobb. A HZO
a HIV-fertőzöttek 5-15%-át érinti, ami kihat a kontaklencse viselésének
képességére. Vizsgálatokból kiderül, hogy a HZO-val rendelkező HIV-fertőzötteknél
a fájdalmat okozó vagy látást veszélyeztető komplikációk gyakoriak. Nemrég
végzett tanulmány kimutatta, hogy a HIV fertőzöttek között kevés a stromális
keratitis. Ugyanebben a tanulmányban állapították meg, hogy egy fertőzött
hámszöveti keratitis varicella zoster vírussal együtt rendkívül irritáló
hatású volt és nehezen lehetett kezelni.
A HZO kezelése többek között szisztematikus virostatikummal történik,
például 600-800 mg Aciclovir tíz napon keresztül napi négyszeri orális
alkalmazásával.
Minden szaruhártyasérülés esetén nagyon kell figyelni a bakteriális másodfertőzésekre
és ha szükséges, helyi antibiotikumokkal kell kezelni. A páciensnek a
sérüléseket tisztán kell tartania és kezelnie kell. Agresszív orális virosztatikus
előkezelés a legjobb megoldás a herpes utáni fájdalmak elkerülésére.
Eddig még nem folytattak tanulmányokat a HIV-fertőzött HZO beteg kontaklencseviselőkkel
kapcsolatban. Az orvosoknak ügyelniük kell arra, hogy ha a szem elülső
részében varicella zoster virus mutatható ki, mint uveitis, keratitis
és conjunctivitis, a páciens hagyja abba a kontaklencse viselését. A varicella
zoster ugyanis károsíthatná a corneát és növelheti egy másodlagos fertőzés
kialakulásának lehetőségét, ha a páciens továbbra is hordaná kontaklencséjét.
A varicella zoster kialakulása utalhat az immunállapot romlására és a
fertőzés visszaszorítása során nagyon meg kell gondolnunk, mikor engedélyezhetjük
újra kontaklencse viselését. HIV-fertőzött HZO beteg pácienseknek, akik
továbbra is kontaklencsét hordanak az újrafertőzés elkerülése érdekében
egynapos eldobható lencsét kellene hordaniuk és nagyon oda kellene figyelniük
arra, hogy a lencsehigiéniával kapcsolatos problémákat elkerüljék.
Mikorsporidiák
A mikrosporidiák kis intracellurális protocoikus paraziták, melyeket
HIV-fertőzött pácienseknél figyeltek meg. Bár egy mikrosporidiák által
kialakult szemfertőzés nem ok Keratitis kialakulására, a HIV-fertőzötteknél
hatással lehet kontaklencse viselésére. Encephalitozoont vontak ki a konjunktiva
kenetéből és a corneából, mint a HIV fertőzött betegek keratitisének okozóját.
Leggyakrabban alacsony CD4+ -T-Lymphocita számú betegeknél fordult elő.
Egy tanulmányban 2-50 sejt/mm3-t számláltak és utaltak rá, hogy a szemlencsén
kialakult mikroporidiázis AIDS betegeknél előrehaladott állapotban jelentkezik,
ahol a betegeknek a következő tüneteik vannak: idegtest-érzés, fényérzékenység,
conjunktivális hiperémia és könnyezés. A réslámpás vizsgálat diffúz, durva,
fehér szaruhártya infiltrációt és a szaruhártya hámszövetének erózióját
mutatja ki. A sérülések különböző méretűek és rendszerint a hámszöveti
rétegre korlátozódnak. Az organizmus nehezen mutatható ki, ehhez a konjunktiva
és a cornea kenetéből való speciális kitenyésztési- és próbaelvonási vizsgálat
szükséges. Gyógykezelésként Intraconazol, helyi Fugamillin és orális Albendazol
jöhet szóba.
Ha a páciensnél mikrosporidiás fertőzés gyanúja áll fenn, a kontaklencse
viselését azonnal abba kell hagyni. Minden lencsétől és lencsetartótól
meg kell szabadulni. A szakirodalomban nem léteznek olyan tanulmányok,
melyek a mikrosporidiás fertőzöttek kontaklencse-viselési szokásaival
foglalkoznak. Tekintettel arra, hogy a mikrosporidiás fertőzés alacsony
CD4+ lymphocita számú betegeknél lép fel, meg kell tiltani ezen betegeknek
a lencse viselését. Egynapos eldobható lencsék használhatók, ha a fertőzés
teljesen elmúlt.
Molluscum contagiosum
A Molluscum contagiosum egy, a himlők csoportjába tartozó vírus, mely
a szemhéjon és a szemhéj szélén szemölcsöt okoz. Felléphet Molluscum-contagiosum-vírus
következtében kialakult toxikus reakció eredményeként follikuláris konjunktivitis
vagy keratitis superficialis, mely a szemhéj szélét is érinti.
HIV fertőzött betegeknél a betegség gyakrabban erősebben fordul elő és
magasabb a visszaesési aránya, mint a HIV-vel nem fertőzötteknél. Szemhéjfertőzések
a HIV-fertőzötteknél 5%-os arányban fordulnak elő. Megfigyelések szerint
a HIV-vel nem fertőzött betegeknél a follikuláris konjunktivitis kevésbé
erős lefolyású, mint a HIV fertőzötteknél. A Molluscum contagiosum többek
között sebészeti kivágással, kryoterápiával, sebészeti ki- vagy bemetszéssel
kezelhető. Kevés információ áll rendelkezésre az M.-c.-fertőzéssel kapcsolatos
kontaklencseviselési szokásokról; az orvosi tapasztalat azt mutatja, hogy
az M.-c. és HIV fertőzötteknek akkor kell abbahagyni a kontaklencseviselést,
ha a konjunktiva és a cornea is érintett. A fertőzésveszélyt tekintve
az egynapos eldobható lencsék megfelelő alternatívát nyújtanak azoknak
a betegeknek, akiknek a fertőzés az arcát érinti. Szemhéjfertőzés esetén
a lencseviselés nem ajánlott. A döntés, hogy a HIV fertőzöttek hordjanak-e
lencsét, az optikus kezében van.
Conjunctivális Mikrovaskulopathia
A conjunctivális Mikrovaskulopathia a HIV fertőzöttek 70%-át érinti.
Mikrovaskulopathiás HIV fertőzött betegek tünetmentesek. A Mikrovaskulopathia
réslámpás vizsgálata során a következő tünetek észlelhetők: szelvényenként
kitágult és beszűkült kapillárisok, pálcika formájú, darabokban levált
kapillárisok, mikroaneurizma- és üledékképződés. Conjunctivális Mikrovaskulopathia
hatását a kontaklencse viselésére még nem vizsgálták. Mivel ezen betegek
tünetmentesek maradnak és nem kezelik őket, a kontaklencse viselése nem
ellenjavalt. A Mikrovaskulopathia nem fertőző. Ezidáig nincs bizonyíték
arra, hogy a conjunctivális Mikrovaskulopathiás betegek lencseviselése
káros lenne, a jövőben azonban erre vonatkozólag vizsgálatok szükségesek.
Kaposi-szarkóma (KS)
A Kaposi-szarkóma egy értumor, mely a HIV fertőzöttek 25%-át érinti.
A Kaposi szarkómás HIV fertőzöttek 20%-ának érinti a szemét is betegség.
A KS egy a HIV fertőzés során fellépő opportunista rosszindulatú betegség,
így nem feltétlenül jelenti a HIV fertőzés jelentős előrehaladtát. A KS
egy fájdalommentes betegség, sok beteg a kozmetikai következményektől
eltekintve tünetmentes marad.
KS esetén többek között a szempilla kihullik, és a szemhéj széle berepedezik.
Conjunctivális sérülések hatással lehetnek a szemgolyóra, ami kihat a
kontaklencse viselésére, így a lencse viselése ellenjavallt.
Csak kevés szakirodalom foglalkozik a KS és a kontaklencseviselés problémáival.
Az orvosi tapasztalat arra ösztökél, hogy azon pácienseknél ne javasoljuk
a lencseviselést, akiknél a szemhéj működése illetve a szemgolyó érintett.
Azon pácienseknél, akiknek könnyebb szemhéjsérüléseik vannak, ami nem
hat ki a szemhéj működésére nincs különösebb okunk a lencse elhagyására;
nekik azonban gyakrabban kell kontrollvizsgálatra járniuk a betegség előrehaladtának
megállapítása érdekében. Konjunktivális KS esetén a kontaklencse viselése
ellenjavalt. Ha HIV fertőzés során újabb komplikációk nem merülnek fel,
a KS betegek hordhatnak lencsét. További vizsgálatok talán eredményesek
lehetnek a KS betegek és a kontaklencseviselés közötti összefüggések kutatásában.
A HIV fertőzött KS betegeknek alaposan fertőtleníteniük kell a lencsét
és a lencsetartót, és gyakran kell kontrollvizsgálatra járniuk.
Keratitis egyéb okozói
A HIV fertőzött és nem fertőzött betegek szemének flórája hasonló. A
fertőzöttek kevesebb, mint 5%-nál lép fel keratitis, ahol a legtöbb szaruhártyafertőzés
a HSV-re vagy a HZV-re vezethető vissza. A szaruhártya bakteriális- és
gombafertőzésének előfordulási aránya nem nagyobb a HIV fertőzötteknél,
mint a nem fertőzötteknél. Ismeretes, hogy a fekélyes keratitis a kontaklecseviselés
egyik komplikációjaként lép fel, még ha nem is gyakori. Szaruhártyafekélyesedés
következményeképp látáscsökkenés alakulhat ki. A legtöbb esetben a lencsék
viselése által keletkezett keratitist és conjunctivitist elsősorban baktériumok,
mint Staphylococcusok okozzák. A szakirodalomban nem foglalkoznak a HIV
fertőzötteknél lencse viselése által kialakult protozoális vagy gombás
fertőzés kockázatával. Utalnak rá, hogy HIV fertőzötteknél bakteriális
vagy gombás fertőzés által kialakult keratitis nehezen kezelhető.
Kétségkívül további kutatások szükségesek, hogy a HIV fertőzöttek kontaklencseviselési
rizikóival tisztában lehessünk.
A HIV fertőzött drogfüggők intravénás drogok használata esetén jobban
ki vannak téve szaruhártyafekélyesedésnek. A candida keratitis intravénás
droghasználóknál gyakrabban előforduló betegség. Megfontolandó, hogy azon
drogfüggők, akik intravénás drogokat használnak, hordhassanak-e lencsét.
Az orvosi leletek alapján ebben az esetben a lencse viselése ellenjavallt,
kutatásokat azonban ez ügyben még nem folytattak.
Javaslatok a fertőzésátvitel megelőzésére
Röviddel az után, hogy a HIV-et kimutatták a könnyben, az USA-ban az
eü. központok javaslatokat tettek közzé azzal kapcsolatban, hogyan előzhetjük
meg a HIV könny általi terjesztését.
Ezek az 1986-os javaslatok még ma is érvényesek. A kontaklencsével foglalkozó
szemorvosok tartják magukat ezen javaslatokhoz, melyek az átvitel megelőzésében
a leghatásosabbnak bizonyultak. Ezen javaslatokat számon kéri és mindig
betartatja az Egyesült Államok Dolgozóinak Egészségügyi és Biztonsági
Hivatala. A 2-es táblázatban lévő óvintézkedések a HIV és más mikrobiális,
a könnyben előforduló kórokozók terjedésének megakadályozására szolgálnak.
Kézmosás
Kontaklencsével foglalkozó szemészeknek minden páciens előtt és után
kezet kell mosnia. Ha a behelyezés során könnyel került kapcsolatba, azonnal
kezet kellene mosnia.
Kesztyű
Ha a vizsgáló orvos testváladékkal kerül kapcsolatba, melyek általános
óvintézkedést követelnek, mint vér, fülfolyadék, sperma, cerebrospinál
folyadék stb. mindig kesztyűt kell hordaniuk. A könny egy olyan testfolyadék,
mely nem követel meg általános óvintézkedéseket. Következésképp a könnyekkel
való érintkezésnél nem előirt kesztyű használata. Hogyha a vizsgálónak
bőrsérülése van, és előreláthatólag könnyel kerül kapcsolatba, akkor fel
kell venni a kesztyűt. A kezet a kesztyű felvétele előtt és levétele után
meg kell mosni.
Műszerek fertőtlenítése
Az olyan műszereket, melyek a külső szemmel vagy könnyréteggel érintkeznek,
le kell mosni és végül fertőtleniteni oly módon, hogy 5-10 percre a köv.
folyadékok egyikébe kell belerakni:
1. 3% Hidrogénperoxid
2. 5000 mg/l-es friss klóroldat, 1:10 arányú tisztítószerek (Nátriumhypoklorid)
3. 70%-os etanol
4. 70%-os izopropil alkohol
A műszert alaposan le kell öblíteni és megszárítani mielőtt újra használatba
helyezzük. Tanulmányok kimutatták, hogy a tonométer elülső végének alkoholba
való áztatása káros lehet, ezért ezt a fertőtlenítő módszert nem alkalmazzák.
A műszer tisztítása előtt kapcsolatba kell lépnünk a műszer előállítójával,
mielőtt még az Eü. Központ utasításait követnénk, mivel a műszerek károsodhatnak.
Bár ez az Eü. Központ által nem ajánlott, sok fertőtlenítőszer elérhető
a kórházakban és hatékony a HIV-vel szemben. Ezeket a szereket óvatosan
kell alkalmazni a műszereknél, mivel a fertőtlenítőszerek esetleges maradékai
a szemben irritációt okozhatnak.
Kontaklencsék
Azon kontaktlencsék, amelyeket a próbafelhelyezésnél alkalmaznak, a felhelyezések
között a következőképp kell fertőtleníteni:
1. Kemény lencsék: fertőtlenítés az üzletekben elérhető hydrogénperoxid
tartalmú, lencsefertőtlenítő szerekkel. A legtöbb keménylencse esetén
a peroxid választástól függően a hagyományos hőkezeléses eljárással is
helyettesíthető (78 és 80oC között 10 percen keresztül). Az orvosoknak
fel kell világosítani pácienseiket, hogy mely keménylencsék kezelhetők
hővel.
2. Kemény, gázáteresztő lencsék (RGP lencsék): hydrogénperoxidos fertőtlenítővel
kezelhető. Összemehet, ha hővel kezelik.
3. Lágylencsék: kezelhetők hydrogénperoxidos, boltokban található fertőtlenítőkkel.
Egyes lágylencsék bírják a hőkezelést is. A hydrogénperoxidos oldaton
kivül az FDA semmi más oldószert nem engedélyezett a HIV vírus visszaszorítására.
A mai napig nincs olyan esetről tudomás, mely szerint a HIV szemvizsgálattal
vagy kontaklencse behelyezéssel történt volna.
Végkövetkeztetés
Az új anti-HIV készítményeknek köszönhetően sok HIV beteg állapota javult.
Sok HIV fertőzött tovább egészséges maradhat és hordhat lencsét. A szemorvosoknak
tisztában kell lenniük a HIV és kontaklencsehordással kapcsolatos komplikációk
fellépésével. A HIV-vel kapcsolatos komplikációk mint Keratokonjunktivitis
sicca, Herpes simplex, Herpes zoster, mikrosporidiás Keratokonjunktivitis,
Molluscum contagiosum, bakteriális Keratitis és a Kaposi-szarkóma hatással
lehetnek a lencsehordási képességre. A HIV fertőzött betegeknek gondosabban
kell kontrollvizsgálatra járniuk, és fel kell őket világosítani, hogy
elkerülhessék további a HIV fertőzések által az első szemben a kontaklencseviseléssel
kapcsolatos betegségek elkerülése érdekében.
A beteg kielégítő felvilágosítása és a hatásos lencsekezelés elengedhetetlen
a komplikációk elkerülése érdekében.
További javaslatok a HIV fertőzött beteg kontaklencseviselésével kapcsolatban
A HIV fertőzöttek kontaklencseviseléséhez általános kommentárok fűzhetők.
Mivel a szaruhártyafekélyek - bár ritkán fordulnak elő - nehezen kezelhetőek,
a HIV fertőzötteknek bizonyos óvintézkedések javasoltak.
1. A lencse hosszú ideig tartó hordása ellenjavallt. A nem fertőzött lakosság
körében a hosszú idejű hordás által könnyebben kialakul a lencsehordás
által indukált keratitis, mint az egynapos lencséknél. Bár erre vonatkozólag
még nincsenek kutatási eredmények, de abból kell kiindulnunk, hogy ez
a HIV fertőzötteket is érinti.
2. Az eldobható egynapos lencsék jó alternatívák arra, hogy minimális
terheltséget jelentsenek a lehetséges kórokozókkal. Ezáltal csökkenhet
a fertőzésveszély.
3. A kontaklencsék alapos tisztítása rendkívül fontos HIV fertőzötteknél,
szintén a fertőzés nagyobb lehetősége miatt
4. A lencsetartót alaposan tisztítani kell. Egy tisztítatlan lencsetartóba
behelyezett lencse következményeit nem kell részleteznünk.
5. HIV fertőzöttek gyakrabban kell, hogy kontrollra járjanak és alaposabban
kell őket vizsgálni.
6. A HIV fertőzötteket pontosan fel kell világosítani a szemszárazság
lehetőségéről és a kórokozóról.
7. A HIV fertőzöttek (és senki más sem) semmi esetre sem oszthatják meg
lencséiket másokkal - még a legalaposabb tisztítás után sem.
©Optika
Egyesület

|