A KANCSALÍTÓ SZEM

A jó látás az egészséges testi, lelki és társadalmi élet fontos tényezője. Minthogy a hatévesnél fiatalabb gyermekek 3 százaléka kancsalságban szenved, az orvosok e látást rontó rendellenesség korai diagnosztizálásával és kezelésével igyekeznek a bajt elhárítani.

1. ábra. Látszólagos kancsalság

A csecsemő szeme körülbelül két-három hónapos kortól lát élesen, amikortól recehártyájának (ideghártyájának) a sárgafoltján fokuszálódik az általa szemügyre vett kép. Ebben az játszik közre, hogy a sugárizom összehúzódási fokától függően domborúbb vagy kevésbé domború lesz a fénysugarakat fokuszáló szemlencse (az előbbi a közeli, az utóbbi a távoli tárgyak nézésekor következik be). A szem azonban csak a látottakat felfogó és idegingerületté átalakító „fényképezőgép”, hiszen valójában az agyunkkal látunk. A szemből ugyanis a látóidegen keresztül az agykéreg nyakszirti lebenyében levő látóközpontba jut az információ, s ott alakul ki belőle a képi élmény. Minthogy a rendesen párhuzamosan néző két szem egyszerre és azonos módon mozog, ez teremti meg a kétszemes látás agyi feltételeit. Ha az egyik szem tengelye eltér a másikétól, kancsalság áll fenn, s ilyenkor a rendellenesen álló szem látásélessége egy idő múltán annyira csökken, hogy a végeredmény olyan lesz, különösen ami a mélységlátást illeti, mintha csak az egyik szem látna. Nem véletlen, hogy ezt a szembetegséget mielőbb kezelni kell.

Típusai
A gyermek tehát akkor kancsal - mint mondottuk -, ha a távolba néző két szemének a látótengelye (nézővonala) nem párhuzamos. Látszólagos kancsalságról akkor beszélnek az orvosok (ehhez gyakran lapos orrnyereg, a belső szemzugot szélesen fedő függőleges bőrránc, valamint egymáshoz közeli szemek társulnak - lásd az 1. ábrát), ha a látótengely nem pontosan a szaruhártya közepén halad át, következésképp a szem anatómiai tengelyével egy bizonyos szöget zár be. Ilyenkor azonban a két szem rendesen lát, amit az mutat, hogy ha a gyermek az öt méterre levő tárgyra néz, s az egyik szemét letakarják, a másik szeme mozdulatlanul nézi tovább. Rejtett kancsalság esetén az együttműködés miatt a szemek rendesen állnak, ám a kancsalításra hajlamos letakart szem más helyzetet vesz fel. Valódi kancsalság pedig akkor áll fenn, amikor az egyik szem jól láthatóan „eláll” a másiktól. Kísérő típusa esetén bármerre néz a gyermek, a kancsalsági szög nem változik, míg a bénulásos formára a kancsalsági szög változása jellemző (a bénult izom irányába tekintéskor a sérült szem elmarad az egészségestől).
A nem bénult szemizmú kancsalító szem fordulhat befelé, kifelé, felfelé vagy lefelé (2. ábra). A Kaliforniai Egyetemen dolgozó P. Broderick másfél évvel ezelőtti felmérése szerint a kancsalító szemeknek több mint fele befelé fordul. Ez általában már hat hónapos kor előtt megnyilvánul, s örökletességnek is szerepe lehet benne, ugyanis a családban halmozottan fordulhat elő. Eleinte rendszerint mindkét szemével jól lát a gyermek, s képes arra, hogy felváltva fixálja velük a tárgyakat, ezért az a cél, hogy gyors beavatkozással a kancsalító szem látásélessége megőrződjön. Még inkább áll ez a messzelátó szemre, mert ezúttal a késlekedés miatt mindkét szem látása gyengülhet.

2. ábra. Rendesen álló és kancsalító szemek

3. ábra. A látásélesség vizsgálatára szolgáló tárgyak és betűk

A kifelé kancsalítás az esetek egynegyedére jellemzH. Ez is lehet örökletes, miként az is megesik, hogy csak időnként (tartós fixálás miatti kifáradáskor, betegség miatt stb.) kancsalít az egyik szem. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha megfelelő kezeléssel az alkalmankénti kancsalítást nem engedik tartóssá válni, a szem jó látásélessége megmarad. Egyébként elkerülhetetlenül gyengül a kancsalító szem látása.
A kancsalító szemek körülbelül 10 százaléka felfelé vagy lefelé néz. Gyakran jellegzetes fejtartás is kíséri, amellyel a gyermek a látását a maga módján igyekszik javítani. A már említett Broderick szerint minden olyan gyermeket ajánlatos szemésszel megnézetni, aki ferdén tartja a fejét, mert a vizsgálat a nem szembeszökő kancsalságot is feltárja.

Látásélesség, kétszemes látás
A kancsalítás már születéskor kiderülhet, ugyanis a szülész szakorvos rutinszemléjébe az is beletartozik, hogy megnézi: nincs-e a szemeken vagy a környékükön rendellenesség. A tárgyak felismerését és tisztánlátását, vagyis a látóélességet, valamint a kétszemes látást ellenben később vizsgálják, amikor a gyermekkel már társalogni lehet. Minthogy a kisgyermek a számokat még nem ismeri, különböző jelek felismerése alapján ellenőrzik látását (3. ábra). Azt is meg szokták nézni, hogy fény hatására megfelelően szűkül-e a szembogara (pupillája), illetőleg sötétben kellően tágul-e (4. ábra). Mindezt egyebek között a fény- és a színérzékelés, valamint
a látótér vizsgálatával egészítik ki.

3. ábra. A látásélesség vizsgálatára szolgáló betűk

A tapasztalatok azt mutatják, hogy minél előbb kezelik a kancsalító szemet, annál nagyobb eséllyel előzhető meg látásának romlása. A kancsalítás kezdetekor, vagyis amikor a rendellenes szemállás még nem állandósult, az orvos rendelte szemüveggel is jó eredmény (teljes gyógyulás) érhető el, ha a gyermek felkeléstől lefekvésig állandóan viseli. Állandósult kancsalság esetén, különösen akkor, ha a kancsalító szem látóélessége már valamelyest gyengült, az ép állású, jó látóélességű szem letakarásával (a szem vagy a szemüveg lencséjének leragasztásával) igyekszik a szemorvos a kancsalító szem látóélességét fokozni és a szemet a rendes állásba kényszeríteni. Ha több hónapos kezelés hatására a kancsalító szem rendes állásúvá válik, s látóélessége
is megfelelően javul, gyakoroltatni kezdik a kétszemes látást. A gyermeknek ugyanis az erre a célra szolgáló berendezés (ortoszkóp) alkalmazásával szó szerint meg kell tanulnia, hogy a két szeme által látott két képet az agyában eggyé olvassza össze.
Ha a konzervatív (szemüveges, takarásos és ortoptikai) kezelés kilátástalan vagy eredménye nem megfelelő, csak a műtéttől remélhető javulás, gyógyulás. Ennek során a kancsalságért felelős szemizmot gyengítik és/vagy az ellenizmát erősítik. A gyengítés az izom tapadásának átmetszéséből, hátrahelyezéséből vagy nyújtásából áll, míg az erősítés az izomtapadás előrehelyezését vagy az izom megrövidítését jelenti. Műtéttel bizonyos esetekben a szemizom bénulása okozta kancsalságon is segíthetnek.

Dr. Baranyi Imre

Élet és Tudomány Archívum nyitólap | SuliNet nyitólap
Az ÉT-archívumban található dokumentumok szabadon másolhatók, de csak saját célra.
Nem kereskedelmi alkalmazásokhoz változtatás nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használhatók.
Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző (a tulajdonos) engedélyét kell kérni.