MIDO 2002 Milánói optikai kiállítás. (Élménybeszámoló)

Már hetekkel ezelőtt teljes lázban égve vártuk, hogy eljöjjön a nap, amikor elkezdődik a világ egyik legnagyobb optikai kiállítása, a MIDO. Több száz kiállító Japántól az USA-ig, szemüveglánctól a keretgyártó gépsorig itt minden megtalálható. Mivel az osztrák határtól autóval 8 óra alatt elérhetünk Milánóig, a távolságot viszonylag könnyen leküzdve elutaztunk, hogy megtekinthessük azt a választékot, melyről korábban még álmodni sem mertünk. Remélem nem fognak rám neheztelni, ha néhol kicsit szubjektíven fogok írni a városról, az emberekről, benyomásokról.

KÉT DUDÁS EGY CSÁRDÁBAN

Az utak kiválóak, végig autópályán utazhatunk, az út mentén rengeteg a pihenőhely, és az étterem. Az autópályadíj (matrica) Ausztriában kb. 2000, Olaszországban Milánóig 5000 Ft. Az útról egyedül Velence előtt kell letérni, egyébként végig nyílegyenes. Rengeteg a kamion, az olasz autók végsebességük határán közlekednek. A közlekedési kultúrára nagyon jellemző még, hogy a dudát sokkal nagyobb előszeretettel használják, mint a fékpedált, vagy az irányjelzőt. Ezt egész Olaszországi ottlétünk alatt tapasztaltuk. Meglepő viszont, hogy mindezek ellenére kevés sérült autót láttunk. Igaz gyorsan mennek, de azért figyelnek. A parkolásról csak annyit, ha egy olasz autós a 2.5m-es kocsijával talál egy 2m 45 cm-es parkolóhelyet, ő oda beáll.

MÁJUSI ESŐ ARANYAT ÉR

A kiállításkor végig esett az eső. Ez nagyban megnehezítette a városnézést, hiszen ilyen pocsék időben nem túl kellemes a séta. Kabátot persze nem vittünk, hiszen ki gondolta volna, hogy Milánóban május elején nem lesz kánikula. Természetesen a nap csak a hazautazás reggelén sütött ki. A város mindezek ellenére gyönyörű. A Juventus futballcsapat ott jártunkkor lett bajnok és nekünk a híres milánói dómot pont akkor sikerült megcsodálni. A téren rengeteg szurkoló ünnepelt. A kivezényelt rendőrök nagy része is születése óta Juventus drukker, így különösebb incidens nélkül folyhatott az önfeledt fieszta. Ettől függetlenül a dómban zavartalanul folyt a vasárnapi istentisztelet, bár a gyönyörű orgonajátékba néha belezavart a kinti dudaszó.

AMI SZEM SZÁJNAK INGERE

A kiállítás péntek reggel 9.30-kor kezdődött. A regisztráció ingyenes, szervezett, és gyors volt. Sokak társaságában (természetesen már az első 5 percben kiderült magyar honfitársainkkal) bejutottunk egy hatalmas kb. másfél futballpálya nagyságú terembe, ahol rengeteg kiállító mutatta be portékáit. Az igazi döbbenet akkor ért, mikor kiderült, hogy ez a kisebbik kiállító terem alsó szintje, és ezen kívül még 7! terem vár ránk. Akik a kérdésemre a rendezvényről előzőleg az "elképesztő nagy" kifejezéssel válaszoltak (120 000 négyzetméter), bizonyosan nem túloztak. A mindenki számára hozzáférhető térkép, és a nagy számban elhelyezett számítógépes információs helyeknek köszönhetően könnyű volt a tájékozódás. A kiállítást 38 159-en látogatták meg. Ebből 17 022-en Olaszországból, a többiek külföldről jöttek.

A legnagyobb területeket természetesen a legnagyobb (4) gyártó cégek foglalták el. Itt nem hiányzott a tánc, a video show, a design, a protokoll, és minden, ami szem szájnak kellemes. Nagy játéknak leszünk tanúi a következő években, már amennyire a rivalizálást látni véltük a konkurens cégek között. A legnagyobb kiállítóhely felső szintjét a távol-keleti kiállítók foglalták el, igen jelentős számban!! Akár beszélünk róla, akár nem, a távol-keleti áru minőségileg MÉG nem veszi fel a versenyt az európai termékekkel, az árak viszont annyira alacsonyak, hogy az ember igenis enged a csábításnak. A visszatartó erő egyedül a megvásárolandó termékfajták minimális mennyisége. Vigyázat, mivel ez csupán technikai kérdés!

A SZEMÜVEG ÖLTÖZTET

Tudom, hogy csúnya dolog, de azért biztos ami biztos megpróbáltam az európai trendet a résztvevők szemüveg viselési szokásain keresztül megvizsgálni. Pár dolog már az elején feltűnt.

-     sokkal kevesebb a szemüveges látogató

-     a 40 éven felüliek 80%-a fúrt keretet viselt. (a maradék damilos, néhányan műanyag keretet hordtak) Nagyon sok műanyag fúrt keretet láttam.

-     a fiatalok egy része a sötét ellenére nagyméretű, a 70-es éveket visszaidéző napszemüvegeket hordott, no meg trapéznadrágot. Itt már több volt a műanyag keret, és a karakteres fémkeret is

-     a gyártó gépeket árusító teremben, ahol nagyrészt mérnökök voltak jelen, szinte kizárólag közepes méretű, szolid szögletes teli keretet láttam.

-     nagyon kevés extravagáns szemüveggel találkoztam. Kölnben sokkal nagyobb számban voltak különleges szemüvegek. Lehet, hogy a németek szívesebben használják az önkifejezés e formáját?

NÉPESLAP

A távol-keletiek nagy számáról már tettem említést. Lehet, hogy egyszerűbb lenne azt felsorolni, hogy milyen nemzetek nem képviseltették magukat. Talán ausztrál, és amazonasi őslakókat nem láttam. Körülbelül azt tapasztaltuk, amit eddig is. A keletiek hajlongtak, és mosolyogtak, a németek higgadtak és kimértek, az amerikaiak lazák, az olaszok barátságosak voltak. A franciák mindegyike legalább háromszor kérdezte meg honnan jöttünk. Kénytelenek voltunk Budapest nevének említésével rávezetni őket, hogy földünk melyik sarkából érkeztünk. Nagyon öntudatos nép, mert angolul csak nagyon nehezen voltak hajlandóak megszólalni. Engem egy kínai látogató egyiptominak nézett. Odajött hozzám, és megkérdezte, nem Kairóból jöttem-e véletlenül, mivel nagyon emlékeztetem egy ottani partnerére. El lehet képzelni, mennyire meglepődtem.

SZÉGYEN A FUTÁS, DE HASZNOS

A szemüvegkereteket végignézni lehetetlen. Három nap arra elég, hogy az ember végigfussa a kiállítókat. A magyarországi piacon résztvevő cégeket meg sem néztük, hiszen nagykereskedőinknek hála, a legújabb termékeket is nap mint nap láthatjuk. Ami nálunk hiánycikk, szemüvegállványok, boltberendezések, kínáló asztalok, bábuk, egyéb segédeszközök kaphatóak voltak ugyan, de borsos áruk miatt még egy ideig házi módszerekkel fogjuk megoldani az üzletberendezés összeállítását. Jó lenne tanulni egymástól, mivel nagy a lemaradásunk. Ha jól tudom, az Ipartestület tett erre vonatkozó lépéseket, amit mi is nagymértékben támogatnánk.

GÉP KÉP

A gépek terén, legyen az szemvizsgáló, vagy csiszológép, az ésszerűséget figyelembe véve ugyanazokat a termékeket láttam a MIDO-n is mint itthon. Az ésszerűség itt a kifizethetőséget, és a megtérülés idejét jelenti. A számítástechnika hihetetlen mértékben terjed! Már látni a jövőt. Digitális tükör, digitális recept (!), digitális bifomagasság beállítás, minden számítógépen keresztül történik. Alig várom a digitális szemüveget.

A keret és szemüveglencse gyártó gépek kavalkádja fogadta a látogatót. Sok prospektust hoztunk el, amit át is adunk a látszerészképzés naprakészen tartásához. Olyan berendezéseket is láttunk, amiről csak hosszas töprengések árán jöttünk rá, mire is való.

A csiszológépeknél lassan elérjük, hogy az egyik felén beszórjuk a lencséket és a keretet, majd a vevő fényképe alapján kiadja a tökéletesen fejre adaptált szemüveget, bár lehet, hogy ez még egy ideig álom marad csupán.

ÖSSZEGZÉS

Szerintem érdemes félretenni a fejenként kb. 100e Ft-ot, amibe az utazás, és a szállás kerül. Az itthon maradottaknak vigasztalásképpen csak annyit, hogy az Optika Egyesület igyekszik ellátni az optikusokat a legfrissebb információkkal, mindazokkal, amikkel kint találkoztunk, és találkozni fogunk. Sikerült felvennünk a kapcsolatot különböző szervezetekkel, melynek eredményeként megismerkedhetünk a legújabb fejlesztésekkel, kutatási eredményekkel, melyeket természetesen az optika.hu-n meg is jelentetünk.

Reider László
Optika Egyesület
optika.hu