Okuláris migrének
A migrének általános mechanizmusa: hirtelen érösszehúzódás, utána értágulat. Az előérzet (ha van) együtt jár az érösszehúzódással, a fejfájás (ha van) pedig az értágulattal. Vannak bizonyos kiváltó tényezők: Persze vannak bizonyos migrénhez társuló dolgok. Ciklusos hányás gyerekkorban, hányinger autóban, vagy egyéb mozgó járműben, családban öröklődő migrén, látóideg- problémák. Migrének besorolása: I. Átlagos migrén. A migrénesek kb. 80%-ának ilyen migrénje van. Ez az a jellegzetes, rosszullétes fejfájás, amely lelkiállapot-változással is járhat. A fájdalom helye meghatározható, és általánosítható. Tartama óráktól napokig terjedhet. II. Klasszikus migrén. Hármas előérzete a következő: fejfájás, rosszullét (esetenként hányással), és elerőtlenedés érzése. Általában rövidebb ideig tart az átlagos migrénnél. Oka bármilyen ideggyógyászati jelenség lehet, de itt a vizuális problémákat vesszük szemügyre. A vizuális problémák a közelnézési nehézségektől a periférikus látás zavaráig terjednek, majd eltűnnek és megjelenik a fejfájás. Vonalakat, színes csíkokat, szürke foltokat, hiányzó részleteket láthatunk, vagy más látási zavart észlelünk. A migrénesek kb. 10%-ának van klasszikus migrénje. III. Komplikált/összetett migrén: IV. A fejfájás-sorozat pusztán egyoldalú epizodikus fej- vagy arcfájás, az orrban dohosság, fülledtség érzése, könnyezés.
1. Agyi: Ez egy súlyos idegi kiindulású fejfájás, amely jóval tovább tart az átlagos fejfájásnál. Ez a "fémjelzése" a komplikált migrénnek, amely akár tartós idegi károsodást is okozhat, akár a látómező tartós károsodását. 2. Oftalmoplegiás migrén: A beteg általában fiatal (kevesebb, mint 30 éves, általában még húsznál is fiatalabb). Komoly féloldali fejfájással jár. Ahogy a fejfájás alábbhagy, egy vagy több szemizom a fejfájás oldalán begörcsöl/megbénul, és napokba, hetekbe telik, amire újra működőképes állapotba kerül. Amint ez először megtörténik, a betegnek több vizsgálaton át kell esnie, például angiográfián, amely feltárhat aneurizmát, tumort, vagy más súlyos okokat. Ha az oftalmoplegia visszatér, az esetek sorát, és az előzőekben negatív teszteket ellenőrizni kell. 3. Retinális migrén (okuláris migrén) A páciens tipikusan 40 év alatti, akinek váratlanul eltűnik egyik szemén a látómezejének egy része (retinális), vagy az egésze (okuláris). Ritkán jár fejfájással. A szakvélemények szerint soha. A látómező érintettségének mértéke alapján különböztetjük meg a retinális és az okuláris migrént. Tulajdonképpen aszerint, hogy melyik ér érintett. Ha távol esik a látóideg elágazásától, akkor retinális. Ha érinti a retina központi artériáját, a teljes látást elvesztjük, és okuláris migrénnek nevezzük. Jegyezzük meg, hogy nagyon ritkán erős fény hatására alakul ki. A látás általában 20-45 percen belül helyreáll, néha azonban csak hosszabb idő alatt. Az okuláris migrén okozhat bevérzést a retinában, vagy az üvegtestben, makuláris ödémát, ischemiát a látóidegen. 4. Csigolya/gerinc migrén Olyan a hatása, mint a gerinccsigolya sérülésnek. Kétoldali homályos látás, szédülés, mozgási zavar, hányinger, koordinációs gondok, egyensúlyvesztés, beszédproblémák. 5. Egyéb Egy egész sor tünet-együttes megfelel a migrénes tüneteknek. Van epizodikus, hirtelen előtörő, személyre jellemzően, 35-40 percig tartó. Ezek lehetnek: mellkasi fájdalom, hányás, neurológiai tünetek és számos egyéb. Általánosan ezeket migrén-azonosoknak nevezhetjük. A leggyakoribb migrén probléma azoknál a korábban esetleg már diagnosztizált
pácienseknél van, akiknek 15-30 perces időtartamra látási zavarai vannak,
amely gyakran klasszikusan a közelre nézés nehézségével kezdődik, és a
fél látómező zavaráig terjed. Amikor a feltételezett diagnózist elmagyarázzák
a páciensnek, a válasz mindig ugyanaz: "Ó, de hát ez nem lehet migrén.
Nem fáj a fejem!"
© Optika Egyesület
|