MONITORNÉZŐBEN
Elég a jó szemüveg?

 A nemrég kiadott miniszteri rendelet - európai uniós mintákat követve - Magyarországon is két fontos időlimitet ír elő a számítógéppel dolgozók egészségének védelmében: naponta hat óránál többet nem tölthetnek a monitor előtt, és a munkát óránként tízperces pihenőkkel kelt megszakítani.
  A képernyőfigyelés igen fontos elemére világít rá egy japán felmérés, mely szerint a tartósan számítógép előtt ülők kevesebbet pislognak, ami a szem kiszáradásához vezet. Normálisan 22-szer pislogunk percenként, olvasás közben ez a szám tízre csökken, a képernyőt figyelve mindössze hétre. A szem idő előtti kifáradásának az alacsony pislogási szám meghatározó tényezője, különösen, ha alacsony a relatív páratartalom a helyiségben. A felmérés fontos megállapítása, hogy szükséges mindenkinél az előzetes alkalmassági vizsgálat, tisztázandó, hogy ép-e a szeme. Ha nem, akkor elsősorban megfelelő szemüveg felírásával kell segíteni, a monitor ugyanis előhozza, illetve fokozza a rejtett szemhibát.
  Sajnos, (és ezt vizsgálatok során tapasztaltuk) a sok közeli munka, monitorozás a rövidlátóknál rásegít a myopizációs folyamatra (főleg a fiataloknál), de előfordult már presbyop korban lévőnél is. Úgy tapasztaljuk, hogy fiatal emmetrópok is a sok közelrenézés hatására előbb-utóbb távoli concáv korrekcióra szorulnak.
  A vizsgálatot mindenkor a páciens kikérdezésével kezdjük. A számítógéppel végzett tevékenység bevonult a legkülönbözőbb "nem számítógépes" munkakörökbe, a fiatalok tanulásának eszköze, sőt egyre többen használják otthon, multimédiás lehetőségei révén a szórakozás eszköze is. Fontos tehát, hogy érdeklődésünk mindenkinél kiterjedjen erre is.
  Mennyit, milyen gyakorisággal és milyen monitor előtt ül, az milyen távolságra és magasságban helyezkedik el, a fényviszonyok milyenek a helyiségben?
  Presbiópoknál különösen fontos a monitor távolságát tisztázni, mert ugyan a 60-80 centiméterre lévő a legcélszerűbb, de a körülmények adottsága miatt ettől eltérő távolsággal is találkozni. Az addíciót erre a távolságra állítjuk be, és próbáljuk ki. Kis addíciónál ez a dioptria megfelel az íróasztal távólsághoz is, így egyfókuszú szemüveg használható, de 2,0- es, és nagyobb addíciónál már 0,5-1,0 D. eltérés is lehet, amikor is valamilyen kétfókuszú szemüveget ajánlhatunk.
  Jó megoldás a kifejezetten monitor előtti munkákra kifejlesztett, változó fókuszú, de széles olvasó mezőjű és kis addíciójú lencse, mely típusokat több gyártó is forgalmaz. Ezek sajnos a magasabb árfekvésük miatt még kevésbé elterjedtek.
  Kérdezzünk rá a monitor magasságbeli elhelyezkedésére. Legjobb, ha szemvonaltól lefelé, minimálisan 10- 15°-kal van. Nem javasolhatjuk a monitornak egészen közelre, olvasótávolságba hozását.

  A monitor előtt kontaktlencsét használók (főleg a lágylencsések) hátrányosabb helyzetben vannak, mint a szemüvegesek. Ez nemcsak abból adódik, hogy a kevesebb pislogás miatt a kontaktlencse felszínét borító könnyfilm gyengül, felszakadhat, ezáltal a száraz szem tüneteit okozza, hanem a kontaktlencsék kisebb szűrőképességgel rendelkeznek.
  A felületükre lerakódik az a finom por, amit a monitor sztatikus vonzása a környezetben lebegtet. A monitor mindig porosabb, mint az egyéb felületek a környezetében. Általában NE javasoljuk a -tartós- monitor előtti munkák esetén a kontaktlenese viselést. Amennyiben a páciens ennek ellenére viselni akarja, akkor nedvesítő cseppek használatával a panaszok esetleg mérsékelhetőek.

 Vélhetően nemcsak e cikk írói tapasztalták, hogy a jól felírt és elkészített szemüveg ellenére a monitor előtt dolgozó páciens továbbra is panaszkodik, hogy elfárad, bár tisztán, jól lát. Az ilyen helyzetek elkerülése teszi szükségessé, hogy átlépjük szakmánk határait, és felvértezzük magunkat legalább az olyan alapvető számítástechnikai ismeretekkel, melyek feljogosítanak bennünket a kiegészítő információk átadására.
  Beszélnünk kell a fényviszonyokról is. Olvasáshoz eddig is javasoltuk a helyi megvilágítást adó, de nem kápráztató lámpát. A beolvasandó adatokhoz ez szükséges úgy elhelyezve, hogy a monitorra ne essen a fénye. A helyiségben a túl erős fény is zavaró lehet, de az sem jó megoldás, ha lekapcsolják a világítást, és a kriptasötétségű helyiségben csak a képernyő világit. Az emberi szem fényadaptációja (pupilla tágulás-szűkülés, ideghártya retinabíbor) igen nagymértékű. Ezt kihasználva mindenképpen olyan fényviszonyok beállítása szükséges, hogy ez a két védő funkció a lehető leghatékonyabban működjön, azaz olyan erős háttérvilágítás és a monitor környezetének erős szórt fénnyel történő megvilágítása, ami nem csillog, de a maximális pupillaszűkületet és retinabíbor védelmet adja szemünknek. Ezzel még az éleslátásunk is javul.
  A képernyőre ne essen ablakból áradó vagy lámpa fénye, mert ez zavaró csillogást okoz, még a jobb monitorokra felvitt tükröződést csökkentő rétegnél is. A legújabb monitorok maradékreflexióját már 0,3%-ra szorították le, ami megközelíti a legjobb szemüveg reflexiócsökkentő rétegek színvonalát. Itt említjük meg az anyagában színezett lencsék kiváló monitorszűrő képességét, melyek alapanyaguknál fogva igen jó szűrőhatással és kifejezetten a monitorok spektrumához igazított karakterisztikájukkal a gyakorlatban is remekül bizonyítottak

  Lényeges, hogy minden számítógéppel dolgozó ismerje és - bizonyos határokon belül beállítsa - monitorának tulajdonságait. A katódsugárcsöves monitorok káros hatása a köztudatban a sugárzás. Ezt a képcsőben elhelyezkedő elektronágyuk által kilőtt elektronsugarak és a képcső belső homlokfalán, a megjelenítésért felelős foszfor kölcsönhatása okozza. Régebben ezért volt ajánlatos UV szűrő szemüveg használata (a sárga színt a monochrom volta indokolhatta). A gyártóknak ezt a sugárzást - melynek mértékét szigorú szabványok rögzítik - sikerült egészen kicsire csökkenteni, gyakorlatilag a látható fény tartományára, de csak a monitor előtt ülő felhasználó irányába. A monitor hátrafelé továbbra is intenzíven sugároz, amit elhelyezésénél figyelembe kell venni.
  Egyik közismert barátunk például, sokáig nem tudta, hogy miért kókadozik kedvenc virága a monitor mögött.
  Károsító hatása a szemre - mint a legfontosabb tényező - az alacsony képfrissítési frekvenciának van, melynek legalább 85 Hz-nek kell lenni. Ha alacsonyabb az értéke, érzékelhető vibrálást okoz, igen gyorsan kifárasztja a szemet, a jó szemüveg ellenére is. Sokkal magasabbra sem érdemes állítani, mert az átlagos szem nem érzékeli a 120 Hz és a 90 Hz közötti különbséget. A képfrissítési frekvencia a monitor beállításától függ, és fordítottan arányos a képfelbontással. Előfordulhat, hogy nagy felbontás mellett nem tudjuk elérni a 85 Hz-et, ilyenkor érdemes inkább a kisebb felbontást választani a magasabb képfrissítés eléréséhez. A korszerű monitoroknak - méretüktől függően - van egy ún. optimális beállításuk, melynél képesek a 85 Hz képfrissítésre nagyobb felbontásnál. A régebbieknél előfordulhat, hogy jobb felbontást csak ún. váltott soros üzemmódban tudnak megjeleníteni, ez pedig a képernyő erős vibrálását okozza. Ha nem tudunk monitort cserélni. elégedjünk meg szerényebb képfelbontással.

Szőnyi Elemér és
ifj. Feszl István

Optikai Magazin 2000/4