|
Gyakorlati tapasztalatok a különböző multifokális szemüveglencsék viselhetőségéről 'Sigmond István diplomamunkája A világon az utóbbi évtizedekben, Magyarországon az utóbbi 9-10 évben megfigyelhető (egyre gyorsuló) fejlődés az optometriában és az optikában a korábban nem, vagy csak kevésbé ismert korrekciós lehetőségeket is előtérbe hozta. Ide sorolhatóak a multifokális (progresszív) szemüveglencsék és a segítségükkel biztosítható korrekciók. A környző világ technikai fejlődése a mind újabb és egyre tökéletesedő technológiák segítségével a presbyop korrekcióra szorulók részére egyre jobban használható megoldásokat kínálnak. Ezzel párhuzamosan az ember környezetének folyamatos (mesterséges) válltozása (szorosan kapcsolódva a technikai fejlődéshez) az életkörülmények és a különböző igényeket (látáskomfort-igényt) is az egyre tökéletesebb megoldások felé irányítják, ugyanis az egyre növekvő elvárásoknak csak a még több, még jobb megoldások kihasználásával tudunk megfelelni. Témaválasztásomnak több oka is volt: 1990 óta egy multifokális szemüveglencsék kifejlesztésében és azóta megfigyelhető fejlődésben úttörő szerepet játszó cégnél dolgozom, ennek köszönhetően az egyes típusok fejlesztési kísérleteiről és a már elkészült típusok a világ különböző pontjain végzett klinikai vizsgálatainak eredményeiről megbízható forrásból tájékozódhatom. Személyesen konzultálhattam az e területen jelentős szerepet vállaló francia, amerikai, kanadai és német szemorvosokkal, optometristákkal, valamint a multifokális lencsék fejlesztésében résztvevő laboratóriumi szakamberekkel, akik számomra értékes tapasztalataikba bepillantást engedtek. Mivel munkám jelentős részét teszi ki a magyarországi szakembereknek az ezen szemüveglencsék tökéletes megismerése céljából adott elméleti és gyakorlati segítség, így a gyakorlatban előforduló hibák, nehézségek és a mindennapinak egyáltalán nem mondható esetek nagy többségéről tudomást szerezhetek, sőt meggondolásukban részt kell hogy vegyek. Az elmúlt nyolc év alatt tapasztalt esetek és az alkalmazható megoldások sokrétűsége, valamint a felkínált lehetőségeket kihasználva személyesen elvégzett kísérletek késztettek arra, hogy dolgozatom témáját e körből válasszam, remélve azt, hogy az e területen dolgozó szakembereknek olyan használható információkat és segítséget nyújthatok, ami tovább növelheti a jó korrekciójukat elégedetten használni tudó presbyopok körét A PRESBYOPIA, KIALAKULÁSÁNAK OKAI, JAVÍTÁSRA ALKALMAS SZEMÜVEGKORREKCIÓK: A presbyopia: egy általános jelenség Minden ember életében bekövetkezik egy olyan időszak, amikir a szem különböző távolságokhoz meglévő alkalmazkodó képessége a kor előrehaladtával párhuzamosan csökkenni kezd. A presbyopia nem betegség, hanem egy természetes folyamat. Közelre tekintéskor csak akkor keletkezhet éles kép az emmetrópiás szem retináján, ha a szem törőereje fokozódik. A törőközegek közül egyedül a szemlencse képes alakváltozásra, rugalmasságánál fogva domborúbbá válik, fokozva ezzel a szem törőerejét. A lencse felfüggesztő szalagrendszere a corpus ciliare felszínéről ered és a lencse ekvatorán, illetve az előtt és mögött tapad a lencsetokon. A sugárizom nyugalmi állapotában a zonulák megfeszülnek és ezzel húzzák a lencsetokot , ezért a lencse laposabbá válik. A körkörös sugárizom összehúzódásakor a zonularostok ellazulnak és a lencse (elsősorban alülső felszíne) saját rugalmasságának köszönhetően domborúbbá válik. Ez az alkalmazkodás folyamata, mértéke attól függ, hogy a lencse mennyire rugalmas. A lencse alakváltoztató képessége a születés után a legnagyobb. A lencsében a lencse ekvatorán lencserostokká alakukó fiatal sejtek a felszínen helyezkednek el. Az elöregedő rostok egyre mélyebbre kerülnek, összepréselődve elveszítik rugalmasságukat és kialakítják a ridegebb lencsemagot. A lencsemag a kor előrehaladtával folyamatosan egyre nagyobb lesz és a lencsevastagság is egyre nő. ennek a fiziológiás folyamatnak a következménye az alkalmazkodó képesség csökkenése, ami valójában már csecsemőkorban megkezdődik, de csak 40-45 éves kor után okoz panaszokat és válik nyílvánvalóvá. Egy ép alkalmazkodó képességű szem....... .....lát jól. Ez azt jelenti, hogy a presbyop kort elérve az illető egyén panasza az, hogy a közeli munkát az addig megszokott távolságból már nem tudja elvégezni. Ez különösen érezhető panaszt okoz, ha gyenge a megvilágítás. Távolra viszont továbbra is jól lát az illető, ha egyébként emmetrópiás, vagy ametrópiája jól korrigált. Az ilyen állapotban végzett bármilyen tevékenység, amely a kis távolság miatt a szem alkalmazkodását kívánná, panaszt okozhat, mert a nézett tárgyról a szembe érkező sugaraka nem a retinán egyesülnek, hanem annak síkja mögött és így a tárgy képe életlen lesz.
Ilyenkor a hiányzó alkalmazkodó képességet valamilyen optikai segédeszközzel kell pótólni:
Ezek az optikai segédeszközök ha szemüveglencseként kerülnek felhasználására, különböző típusuak lehetnek:
A MULTIFOKÁLIS SZEMÜVEGLENCSÉK FŐ FEJLŐDÉSI IRÁNYVONALAI A multifokális (progresszív) szemüveglencsék Olyan szemüveglencsék, amelyek látható felületi törés- vagy választóvonalak nélkül biztosítanak jó látást távolra, közelre és a köztes távolságok mindegyikére, annak köszönhetően, hogy egyes részeiken minden pontjukban más-más dioptriaérték mérhető. A változó dioptriaértéknek a lehető legjobban kell alkalmazkodniuk a korrekciót viselő egyén fiziológiai igényeihez. A multifokális szemüveglencsék elméleti alapjait már a múlt század végén lefektették, de a gyakorlati megvalósulásra 1959-ig kellett várni. Ekkor született meg az első olyan multifokális szemüveglencse, amely az esetek döntő többségében jó korrekciót biztosított és nagy biztonsággal, nagy szériaszámmal jól reprodukálható volt.
Természetesen a multifokális szemüveglencsék felődése ezzel nem állt meg, ugyanis a technika fejlődése egyre újabb és jobb minőségű szemüveglencsék kifejlesztését tette lehetővé. Az egyes típusok továbbfejlesztésének az alapját minden esetben a világ különböző részein nagy számban elvégzett klinikai vizsgálatok eredményei adták. A tapasztalatok egyértelműen azt bizonyították, hogy elengethetetlen fontosságú: annak érdekében, hogy a két szem retináján a két lencse különböző pontjain való átnézés esetén is tökéletes, egymásnak megfelelő, fúzióba hozható képek keletkezzenek.
A lencsék tervezésénél és megvalósításánál a fent említett igények kielégítésének érdekében több elvárással szemben kellett (és kell ma is) megpróbálni megfelelni:
Túlzás lenne azt állítani, hogy a fejlődés folyamán sikerült olyan multifokális szemüveglencsét előállítani, amelyik minden vele szemben támasztott követelménynek megfelelt volna (értendő ez a ma forgalomban lévő típusokra is) de nem hanyagolható figyelmen kívül, hogy az ezen lencsék fejlődése egyre tökéletesebb korrekciót biztosít a szemüvegviselőnek, ha a korrekció erősségének megállapításánál és a típus kiválasztásánál figyelembe vesszük: A multifokális szemüveglencsék eleinte úgy készültek, hogy a konvex (progresszív) felületük metszete felülről lefelé haladva csökkenő sugarú körök egymásba építésének volt felfogható.
Ez a felületkialakítás egy idő után határt szabott a már korábban említett kritériumok némelyikének történő megfelelhetőségének. Így ezen változtatva a fejlődés egy újabb állomása az aszférikus felületkialakítás lett, aminek a lényege, hogy a lencse konvex (progresszív) felületének metszete felülről lefelé haladva először ellipszisként, körként, majd parabolaként végül hiperbolaként jellemzhető görbék egymásba építéseként fogható fel:
A felületkialakításnak ezt a megoldását a jó látáskomfortot nyújtó multifokális szemüveglencsék több típusánál a mai napig megtalálhatjuk. A lencsék felületkialakítását egy másik nézőpontból vizsgálva már az 1970-es évek második felében világossá vált, hogy ugyanazt a progresszív felülettípust alkalmazva az alcsony, a közepes és a magas addiciókhoz is, soha nem kaphatunk tökéletes megoldást.
Ennek az az oka, hogy egy bizonyos geometriájú felület nem felelhet meg például a zónák szélességével szemben támasztott követelményeknek 1.0 Dptr és2.75Dptr addiciók esetén is. Ezért a fejlesztés iránya ezután az egyes felületi geometriák és a különböző erősségű addíciók megfelelő összepárosítása lett. Ennek egyik sikeres lépéseként megalkották az ú.n. "Lágy" (Soft Design) és "Kemény" (Hard Design) felületeket:
A Hard Design felületkialakítás előnyösen használható magasabb addíciók esetén, mert széli torzítási zónái a távoli korrekciós zóna legalját érik csak el, míg a Soft Design felületkialakítás az alacsony addíciók esetén biztosít jobb látáskomfortot, ugyanis széli torzítás zónái nagyobb mértékben benyúlnak a távoli korrekciós zónába Ezt követte az a megoldás, amikor már 4-5 különböző geometriájú felülettípust alkalmazhattak a teljes addíciós-skála lefedésére.
Ennek a fejlődési iránynak a mai napig az egyik legjobb látáskomfortot nyújtó megoldása az ú.n Multi Design felületkialakítás, amikor minden egyes addíciós értékhez azt a felülettípust választják, amelyik az adott erősség estében a legkisebb perifériális torzító zónát és a legszélesebb tisztánlátást biztosító részt teszi lehetővé.
Ezt a felületkialakítást a mai napig használják a jó minőségű multifokális szemüveglencsék több típusának gyártásánál, ugyanis ezzel a megoldással biztosítható, hogy az addíciós értékek növekedésével a lencsék csatornaszélessége ne szűküljön le, rontva így a szemüvegviselő komfortérzetét. Ezen szemüveglencsék felületkialakításakor használt geometriák fejlesztése, változtatása ezzel nem zárult le, ezek a kutatások természetesen folyamatosak és egyre gyorsabb ütemben jutnak a korrekcióra szorulók egy-egy újabb és jobb látáskomfortot biztosító megoldáshoz. Ez a multifokális lencsék fejlesztésében komolyan részt vállaló cégek és kutatási központok között meglévő és egyre élesedő versenyhelyzetnek köszönhető, és mivel e versenyhelyzet alapja egy természetes emberi igény-A JÓ LÁTÁS- így az eredmények valóban a presbyop korrekcióra szorulók életminőségének javítására használhatóak fel és ez az ő szempontjukból nem elhanyagolható! VISLHETŐK-E A MULTIFOKÁLIS SZEMÜVEGLENCSÉK? Tapasztalataim szerint ma még Magyarországon a szemészettel, optometriával és optikával foglalkozó szakemberek körében a multifokális lencsék megítélése nagyon széles határok között mozog (nincs ez másként a téma szempontjából hasonlóan a kezdeti stádiumon épp hogy túljutott más országokban sem). Ez főleg annak tudható be, hogy a világ azon részein, ahol már a kezdetek óta hozzáférhettek ezen megoldásokhoz mind szakemberek, mind a páciensek, a fejlődést saját magukon tapasztalhatták: Mindezek mellett nem elhanyagolható az a tény, hogy a szemüvegviselőknek és a korrigálást végző szakembereknek egyaránt elég ideje volt ahhoz, hogy a fejlődés egyes szintjeit jelentő lehetőségeket megismerhesse, használatának előnyeit és korlátjait megtapasztalja és egy idő után a rendelkezésre álló információk alapján a különböző életformával és szükségletekkel rendelkező páciensek számára az adott helyzetben a lehető legjobb megoldást nyújtsa, amelynek elengedhetetlenül alkalmazkodnia kell: Mindezzel szemben Magyarországon a szakemberek ezeket a korrekciós lehetőségeket csak az elmúlt 9-10 évben kezdhették megismerni. A helyzet sajátosságának köszönhetően e termékek előbb eljutottak hozzánk, mint a használatukhoz és bitonságos ajánlásukhoz szükséges információk. Bonyodalmakat okozott (és okoz időnként még ma is) az is, hogy sokféle multifokális szemüveglencse közül kell a szakembernek és a páciensnek választani anélkül, hogy tökéletesen tisztába lenne azzal, hogy az adott típus a fejlődés melyik szakaszát képviseli és így mik azok az előnyök és hátrányok, amelyeket az ajánlásnál és a használat első időszakában egyáltalán nem hagyhatunk figyelmen kívül. További problémák sokaságát okozta (és okozza) az, hogy ezen lencsék árai jelentősen meghaladták a magyarországi átlag szemüveglencsék árait (mára ezek a nagy különbségek rendeződni látszanak, de a folyamat még hosszú lesz), így sok esetben a választásnál kizárólag az ár dominál (egyéb más információk hiánya miatt) és a páciens egy viszonylag olcsóbb (de még mindíg "drága") megoldást választ. Nem kapja meg egyúttal azokat a szükséges információkat, amelyek a lencse használhatóságának határait és lehetőségeit világosan jelzik. Ezen okok is hozzájárultak ahhoz, hogy nagyon sok esetben a multifokális lencsék használatával kapcsolatban mind a páciensek, mind a szemész szakorvosok, mind a látszerészek egy része nagyon rossz tapasztalatokat volt kénytelen elkönyvelni. Ezek a negatív élmények egyértelműen a szemüvegviselőt érintik a legérzékenyebben, hiszen az ő szempontjéból nézve "rossz szemüveget" kap, amit nem tud megfelelően használni. A fent említett okokat elsősorban a szakember szűrheti ki és kell, hogy kiszűrje, ugyanis már az ajánlás során eldőlhet, hogy az illető páciens a szemüvegével jól fog-e látni. Tapasztalataim szerint a multifokális szemüveglencsékkel kapcsolatos negatív vélemények nagyobb részének oka az információk, az ismeretek, a tapasztalatok hiányára vezethető vissza. Az ezen a területen elvárható biztonságosan végzett tevékenységhez szükséges információkhoz mind a szakorvosok, mind az optikával foglalkozók ma már maradéktalanul hozzájuthatnak, főleg a jó minőségű, saját fejlesztésű multifokális lencséjüket forgalmazó cégek segítségével. Természetesen egy multifokális szemüveglencsével készült szemüveg viselhetőségét nem csak a fent említett körülmények befolyásolják. Ezeken kívül jelentős számban merülhetnek fel olyan okok, amelyek a páciens látásminőségét jelentősen befolyásolhatják akár pozitív, akár negatív irányba. Ha probléma merül fel ezen szemüveglencsék viselésekor, nem elég egyetlen okot megtalálnunk (vagy megtaláltnak vélnünk), mert ezen helyzetekben minden esetben olyan komplex problémával állunk szemben, amelynek összetevői a szemészet, az optika és a pszihológia különböző területein lelhetőek fel. Ezzel természetesen nem azt kívánom mondani, hogy a páciens és a multifokális szemüvegkorrekciója együtt (bizonyos esetekben) egy szinte megoldhatatlan problémát jelenthet számunkra. A gyakorlat ennél jóval egyszerűbb, de hangsúlyozandó, hogy a multifokális lencsékkel való foglalkozáshoz elengedhetetlenül szükségesek az imént említett területek (legalább) alapismeretei ahhoz, hogy a páciensünket a lehető legjobban megismerve a számára legmegfelelőbb megoldást ajánljuk és tegyük ezt megfelelően nyugodt magabiztossággal azért, hogy a páciens részéről a szükséges bizalmat és a jó korrekció viseléséhez elengedhetetlenül fontos együttműködési készséget elnyerjük.. Mindezek alapján a fejezet elején feltett kérdésekre tehát a válaszom egyértelműen igen, a multifokális szemüveglencsék (a világon több millió elégedett páciens visszajelzései alapján) jól viselhetőek. Az eddig leírtakat és a következőkben tárgyalni kívánt problémákat, azok lehetséges megoldásait a munkámban az elmúlt nyolc év tapasztalataira alapozom, amelyek során több száz magyarországi problémás eset megoldásánál személyesen is résztvehettem, valamint arra, hogy ismereteim jelentős részét nagy tapasztalatú szemorvosok, optometristák és látszerészek segítségével gyarapíthattam. VISELHETŐSÉGI SZEMPONTOKBÓL "ROSSZ" MULTIFOKÁLIS SZEMÜVEGKORREKCIÓKKAL SZERZETT TAPASZTALATOK: 1. Kiderül-e minden esetben, hogy egy multifokális szemüveg valamilyen ok miatt nem tökéletes? Sajnos az esetek néhány százalékában nem derül fény arra, hogy a korrekcióként kapott szemüveg a páciensnek problémát okoz. Lehetséges okok: 2. A folyamatos kapcsolattartás fontossága a pácienssel A korábban említett három különböző szituáció mindegyikében jeleztem a páciens esetleges máshová fordulását vagy visszatérését az adott korekciót elkészítő üzletbe, rendelőbe. A hosszútávon elégedett multifokális lencseviselők érdekében nagyon fontos, hogy a refrakciót megállapító és a szemüveget elkészítő szakembernek folyamatos információja legyen a páciens viselési tapasztalatairól és ezekről feljegyzést is vezessen. Ez azért elengedhetetlen, mert így korrigálhatóak a páciens által jelzett hibák, és a feljegyzéseink segítségével gyűjtött (és később felhasznált) tapasztalatok a tevékenységünk során olyan értékes segítséget nyújtanak, amelyek garanciát jelenthetnek az elégedett pacientúra kialakításához. Mindehhez csak a páciens együttműködését elnyerve juthatunk, aminek a kialakítása a mi feladatunk, természetesen megértetve vele, hogy a kapcsolattartás elsősorban az ő látásának tökéletes javítását szolgálja. 3. Amennyiben kiderül, hogy a multifokális szemüveg viselési szempontból problémát okoz... Ez természetesen azt jelenti, hogy a szemüvegviselő jelzi problémáit és azokra megoldást vár. Ebben az esetben állunk szemben a korábban említett komplex problémával, amikor a kész szemüveget és viselőjét a probléma megoldása érdekében egységes egésznek kell tekintenünk. Ilyenkor a szemüveg viselője a szubjektíven megélt problémáit mondja el. Ahhoz, hogy ilyenkor ne értsük félre egymást, a különböző lehetséges problémák okaira érdemes egyértelműen rákérdezni. 4. Viselhetőség szempontjából fellépő problémák főbb okai, az azokhoz kapcsolódó panaszok és azok megoldási lehetőségei:
Szükséges kihangsúlyoznom, hogy a fent említett problémák különböző szemüvegviselők esetén soha nem jelentkeznek egyformán, ugyanis ezekben az esetekben egyáltalán nem elhanyagolható szerepet játszik a tévedések egyértelműen (pl. miliméterben) mérhető nagysága és a páciens szubjektív érzékenysége, amely nagyban függ személyiségétől, aktuális idegállapotától, motivációitól. Tapasztalataim szerint ennek is köszönhető, hogy esetenként egy páciens 0.5 mm-es eltérést sem tud tolerálni, de találkoztam olyan esettel is (53 éves férfi, OD: -4.25 sph +0.75 cyl 135° add:2.00 OG: -3.75 sph add:2.00) amikor a páciens 6.5 mm-es PD eltérés esetén is tökéletesnek érezte a szemüvegét.
|
|
|
L-C távolság mm-ben: 12-14 16 18 20 22 24 26 28 30 |
Biztosított látótérnagyság %-ban 100 90 80 74 68 63 59 55 51 |
Amennyiben nem a megfelelő multifokális szemüveglencsetípus
kerül kiválasztásra, szintén komoly gondokat okozhatunk.
HOGYAN GYŐZŐDHETÜNK MEG A LEGEREDMÉNYESEBBEN AZ EGYES MULTIFOKÁLIS SZEMÜVEGLENCSÉK VISELHETŐSÉGÉRŐL A GYAKORLATBAN? Az eddig tárgyaltakból kitűnik, hogy a multifokális szemüveglencsékajánlása, elkészítése, a hozzá kapcsolódó vizsgálatok hibátlan elvégzése, a páciens bizalmának elnyerése és megtartása felelőségteljes, komplex feladat. A pozitív végeredmény szempontjából oly fontos megelőző részfolyamatoknak csak egy részét végezheti el szemész szakorvos és az optometrista. A folyamatnak nagyon jelentős része a végül kiválasztásra kerülő multifokális szemüveglencse típusa, amelynek valóban jó minőségűnek kell lennie és a mai lehetőségeket figyelembe véve a legjobb látáskomfortot kell biztosítania. Mi alapján válasszuk ki az ajánlható multifokális szemüveglencséket? Az ezzel foglalkozó szakemberek egy idő után természetesen értékes tapasztalataikra támaszkodva választják ki az általuk elfogathatónak tartott lencsék csoportjait, addig viszont az egyes kutatást és gyártást komolyan végző cégek által adott információkra kell támaszkodniuk. (Nem az egyes gyártók reklámjaikra gondolok, hanem az általuk elvégzett leboratóriumi vagy klinikai szakemberek segítségével lebonyolított vizsgálatokra és az ebből származó tapasztalatokra) A vizsgálatok nagyon különbözőek lehetnek függően attól, hogy a lencsékkel kapcsolatban mit is szeretnénk megtudni. A laboratóriumi vizsgálatok a progresszív szemüveglencsék technikai paramétereinek pontosabb megismerését célozzák. Ilyenek lehetnek: az alkalmazott felületek típusa
a felületkialakításnál használt geometria
a felületek egyes részein mérhető különböző típusú
és erősségű dptr. értékek
hogyan követik egymást a progressziós zónában a
különböző dptr. értékű felületrészek
mekkora az egyes tisztánlátást biztosító zónák nagysága
mely dptr. értékek milyen és mekkora torzító részeket
eredményeznek a perifériákon.
Az ilyen és ehez hasonló vizsgálatok a kutatások eredményeinek folyamatos javításához elengedhetetlenek, de tapasztalatom szerint a páciensekkel a hétköznapokban közvetlenül foglalkozó szakembernek nem túl sokat mondanak (illetve csak egy részük sz, ami igazán jól használható gyakorlati információ). A hétköznapokban számunkra az kell, hogy fontos legyen, hogy melyik lencsét udják a páciensek a legkevesebb gond nélkül viselni, melyiket tudják a leggyorsabban és legeredményesebben megtanulni használni, egyszóval: melyek a legjobban viselhető multifokális szemüveglencsék?! Természetesen ezen kérdések megválaszolását is meg kell hogy előzzék vizsgálatok. Ezek a vizsgálatok azok, amelyek elvégzésében a világ számos pontján klinikák,kórházak szemész szakorvosai és nagy tapasztalatokkal rendelkező optometristák segítenek. E vizsgálatok lényege, hogy a presbyop korban lévő páciensek általuk még nem ismert, több különböző típusú multifokális szemüveglencse viselési tapasztalatairól számolnak be. A vizsgálatokhoz szemész szakorvosok felügyelik és a viselők által jelzett rapasztalatok szigorú szabályok szerint osztályozzák. Igaz, ezek a vizsgálatok szubjektív alapúak, de összehasonlító voltuknak köszönhetően mégis ezek mutatják meg a viselő szemszögéből azt, hogy melyek a nagy biztonsággal ajánlható multifokális szemüveglencsék. Az alábbiakban két ilyen vizsgálat folyamatát és eredményeit szeretném bemutatni. Az elsőt 1994-ben a birminghami Aston University Vision Sciences Department-jének professzora, Dr Collin Fowler végzett, a másodikat az ilyen vizsgálatokat rendszeresen végző szakemberektől kért tanácsok és útmutatások alapján én magam végeztem el. 1. Klinikai összehasonlító vizsgálat két különböző típusú multifokális szemüveglencse ("A" és "B" lencse) esetén 50 páciens részvételével. Módszer: A résztvevők a Vision Sciences Department adatbázisából lettek véletlenszerűen kiválasztva a következő kritériumok alapján: 5/8-nál jobb visus (távolra és közelre egyaránt)
tökéletes binokuláris látás
semmilyen egyéb, a szemmel kapcsolatos probléma
nem állhatott fenn.
A résztvevők egy része már a klinika által korábban felírt bifokális szemüveglencséket, egy másik része szintén az intézet által korábban felírtmultifokális (természetesen valamilyen más típust) szemüveglencséket viselte. A résztvevők természetesen önként dönthették el, hogy részt kívánnak-e venni a vizsgálatokon és a próbaviseléseken. A próbák során viselt szemüvegeket a vizsgálat végeztével megtarthatták. Először a résztvevők egy átfogó vizsgálaton estek át, ami magába foglalt egy teljes szemvizsgálatot és korrekció megállapítást. A szemüvegkereteket egy meghatározott kínálatból választották ki. Mindenki két egyforma keretet és két pár különböző típusú ("A" és "B"), de azonos dioptriájú multifokális szemüveglencsét kapott, amit szigorú ellenőrzések mellett készítettek el. Az 50 páciens 50 és 75 év közötti életkorú volt. Korrekciójuk (távolra) +5.25 dptr. és -7.50 dptr. között mozgott. 30%-uk szférikus, 70%-uk tórikus korekciót viselt. Az addíciós értékek 1.50 és 3.00 dptr közöttiek voltak. A szemüvegek elkészülése után a páciensek két hétig viselték az elsőt. Ezután egy ellenörző vizsgálat következett, amikor a látás minőségét vizsgálták az adott szemüveggel. Ehhz fő "nézési pontokat" határoztak meg a távoli, a köztes, és a közeli zónában egyaránt és arra kérdeztek rá, hogy ezen irányokba tekintve milyen a kép minősége. Eután a következő kérdőívet töltették ki a résztvevők:
Ezután a résztvevők megkapták a második szemüveget, amelyet újabb két hétig viseltek, majd a második hét végén egy újabb vizsgálat következett. Ekkor ismét elvégezték a korábban már leírt módon a szemüveg biztosította látás minőségének ellenőrzését. Ezután kitöltötték a már ismert kérdőívet, amelyhez a következő kiegészítő kérdéseket írták: 12. Ha választania kellene, melyik szemüveglencsét viselné szívesen? a)az elsőt b)a másodikat c)egyiket sem d)a vizsgálat előtt viseltet 13. Mi az általános véleménye erről az összehasonlító vizsgálatról? A vizsgálat eredménye: Az 50 páciens közül 28fő a "B" szemüveglencsét választotta
12fő az "A" szemüveglencsét választotta
6fő nem érzett különbséget
4fő egyiket sem választotta
2. Az általam 1997-98-ban elvégzett vizsgálat a következőképpen zajlott: Kiválasztottam 50 presbyop korú magyar szemüvegviselőt az ország különböző részein:
A vizsgálatokhoz 4 pár különböző típusú ("A","B","C","D",), különböző gyártóktól származó multifokális lencsét választottam. A felhasznált lencsék a következő felületkialakítással rendelkeztek: "A" - lágy felületkialakítású (Soft Design)
"B" - kemény felületkialakítású (Hard
Design)
"C" - Multi Design felületkialakítású
"D" - szintén Multi Design felületkialakítású,
de valamivel keskenyebb tisztánátást biztosító középső zónával.
Az egyes típusokat a résztvevők két-két hétig viselték és az egyes időszakok elteltével személyes tapasztalataikról előre meghatározott kérdésekre válaszolva számoltak be. Így képet alkothattam arról, hogy a szóban forgó szemüveggel hogyan lát az illető távolra, a köztes távolságokra és közelre, valamint a széli zónák hogyan használhatók (vagy nam használhatók) a lencse különböző magassági pontjain. Az egyes kontrollok alkalmával a résztvevők által kitöltött kérdőívek a következők voltak:
a belső visszapillantó tükör használatakor
a külső visszapillantó tükrök használatakor
tolatáskor
a műszerfalra pillantáskor
A második kontrolltól kezdődően kiegészítettem a kérdőíveket a következő kérdéssel: 15. A próba során viselt szemüvegek közül Ön melyiket választaná gyakorlati tapasztalatai alapján?
Részeredményként a vizsgálat azon szakaszában, amikor a Soft és Hard Design kialakítású lencséket viselték, a kettő közötti különbség a következő lett:
A külföldről kapott vizsgálati eredmények és saját tapasztalataim ismeretében azt szeretném megállapítani, hogy a multifokális szemüveglencsék kínálatából bőven válogathatunk azon típusok között, amelyek megfelelő hozzáértéssel ajánlva, kiválasztva és elkészítve a páciens számára (kevés livételtől eltekintve) tökéletesebb látásélményt nyújtanak , mint akár az egyfókuszú, akár a bifokális szemüveglencsék. Ahhoz azonban, hogy a páciensünktől a remélt pozitív visszajelzést kapjuk, tökéletesen tisztába kell lennünk a dolgozatomban tárgyalt főbb pontokkal és birtokában kell legyünk olyan elengedhetetlen információknak, amelyek nélkül a multifokális szemüveglencsék ajánlása komoly veszélyeket rejthet számunkra és pácienseink számára egyaránt. Az általunk ajánlásra alkalmasnak vélt multifokális szemüveglencsék csoportjának (vagy csoportjainak) kiválasztásához használjuk fel az egyes gyártó cégek által rendelkezésünkre bocsátott vizsgálatok, tesztek eredményeit, nagy hangsúlyt fektetve a szemüvegviselők sgítségével elvégzett összehasonlító vizsgálatok eredményeire. 'Sigmond István Diplomás Optometrista 1998 |
|