Az új nikkel-ellenes szabályozásról
A fehérbronz ötvözet alternatívája elismerést nyer

  A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) legutóbbi, április 16-i találkozóján Shanghajban - mindössze néhány változtatással - elfogadta az olasz Certottica Intézet által kigondolt módszert a szemüveg-keret által kibocsátott nikkel mennyiségének mérésére. Az intézet felkérte az ISO-t, hogy korszerűsítse az I50 12870-es technikai normákat a szemüvegkereteket illetően, részben az Európai Unió 94/27-es nikkel iránymutatásának alkalmazása alapján, mely tiltja azoknak az anyagoknak a használatát, melyek a bőrrel való huzamosabb érintkezés esetén több, mint egy fél milliomod gramm nikkelt bocsátanak ki négyzetcentiméterenként hetente.
  Az ISO dokumentumot még jóvá kell hagyatni minden ország terméktanúsító hatóságával. Beleegyezését kell adnia továbbá az EU számára az Európai CEN Bizottságnak, mely már három mérnököt elküldött Olaszországba az új módszer igazolására. Ugyanez történik az egyes tagországok kormányainál. Az Európai Unió nikkel iránymutatása értelmében a teszt szükséges lesz a CE tanúsító védjegy megszerzéséhez.
  Az ISO arra a következtetésre jutott, hogy az EU által előirt nikkel teszt eljárás egy erőteljes csiszolót (korund) használ, ami éppenséggel tönkreteheti a keretet. Hosszas viták után a nemzetközi szervezet hivatalosan elfogadta az olasz teszt eljárást, néhány apróbb módosítással és kiegészítéssel. A találkozón az angol képviselők támogatták az olasz állásfoglalást, míg a német ISO képviselő, Heiner Tente azt állította, hogy az olasz "rázó" teszt módszer nem volt elég szigorú, mivel azt csak a szárra alkalmazzák.
  A tanúsításért felelős francia intézet már megvette a Certottica-tól az alternatív teszt felszerelést, mely most minden ország számára elérhető az ISO copyrighttal, s a szerkezet tervrajzát már díjmentesen elküldték a japán tanúsító intézetnek. Ausztria és néhány skandináv ország, mint Svédország és Dánia kitart az Európai Unió által meghatározott tesztek mellett.
  A találkozón az angol delegáció tagjai kritizálták az európai iránymutatást, tekintettel arra, hogy az csak az egyéneknek egy nagyon kis csoportját, a bőrallergiára hajlamosokat érinti. Azt javasolták, hogy az allergiás tünet esetén a gyártó egyszerűen kötelezhetné magát: helyettesíti a terméket egy másikkal, ami nem tartalmaz semmilyen allergikus anyagot, és ez megoldana minden lényeges problémát.
  A tagállamok a saját törvénykezésükben, szabadon értelmezik, magyarázzák az EU nikkel iránymutatását, mivel a Direktíva nem említi kimondottan a szemüvegkereteket azok között az anyagok között, melyek közvetlenül érintkeznek a bőrrel.
  Az európai szemüvegkeret gyártók, a Paolo Cannicei, a SOVER cég olaszországi tulajdonosa, az olasz ANFAO kézműipari szövetség elnöke és az Indo-tól Georges Cottet vezetésével felállítottak egy bizottságot (EIUROM-1), hogy kapcsolatot tartsanak Brüsszelben az Európa Bizottsággal e témában. Mivel az Európában gyártott szemüvegek nagy részét az EU-n kívülre exportálják, Carnicci úr amellett érvel, hogy európai szinten kell döntést hozni, hogy belevegyék-e vagy kizárják-e a szemüvegeket a Direktívából és a kapcsolódó tanúsító tesztekből.
  A francia ipari hivatalnokok amellett vannak, hogy hozzanak létre egy európai szakértői csoportot, amely döntőbíróként foglalna állást a nemzeti kormányzatoknak az EU Direktívára adott különböző magyarázatai között. Németországban a szemüveget ki lehet zárni az uniós Direktíva által felállított cikkek listájáról azon az alapon, hogy a javító, gyógyító szemüvegeket orvosi eszközöknek kell tekinteni, nem pedig divatcikknek, mint például az ékszereket és az órákat, ám a napszemüvegekre ugyanez nem alkalmazható.
  Az olasz egészségügyi minisztérium már nyilatkozott, hogy támogatja a szemüvegkeretek kizárását a Direktíva alól, és a francia kormány szintén tervezi. Az osztrák, a dán és a svéd kormány viszont jelezte, hogy országaikban a szemüvegekre érvényes lesz a Direktíva. Mindenesetre számos európai gyártó - az új berendezésekhez és formákhoz szükséges komoly befektetések ellenére - már átváltott a nikkel-mentes szemüvegkeretek gyártására, sok esetben mintegy eladói érvként használva e tényt. A nikkel-ezüst és vörösréz-nikkel-cink ötvözeteket, a szemüvegkeretekben leggyakrabban használt fémeket felváltják könnyűsúlyú anyagokkal, melyek nem tartalmaznak káros összetevőket, úgy mint a titánium, viszont sokkal drágábbak. Más, relatíve drága megoldások a különleges bevonatok és az új nikkel-mentes acélötvözet.
  Nyilvánvalóan az ipar részéről van némi támogatási hajlandóság az olasz kémikus, Mauro Gaio (Elsy Kutatóintézet) által javasolt lényegesen költséghatékonyabb módszer iránt, aki azt indítványozta, hogy vonják be a tradicionális fémeket egy 10 mikronnyi elektrokémikus vörösréz és fehér bronz réteggel, egy különleges vörösréz-ón-cink ötvözettel. A Certottica Intézet tökéletesen megvalósíthatónak tartja Gaio ajánlásait, mind technikailag, mind gazdaságilag, mivel az előállítási költségek csak minimálisan lennének magasabbak. A nyersanyagok tárolása azonban problémát jelenthet, és az olasz intézetnek vannak némi kétségei a bevonat hosszú távú ellenálló képességét és a rozsdásodás veszélyét illetően is, gondolva arra, hogy a keret kapcsolatba kerülhet a magas savtartalmú izzadsággal.
  A fehér bronz technika felkeltette az érdeklődést Európában és még inkább a kínai gyártók között. Utóbbiak attól félnek, hogy export termékeiket nem engedik be Európába, az új nikkel-ellenes szabályozás miatt. A Galvalux olasz cég, amelyik az ország optikus iparának többsége részére végzi el a befejező műveleteket, mostanában az új fehér bronz technikát is használja a tradicionális nikkel-ezüst ötvözet mellett. Cadoréban, az olasz szemüvegipar szívében, csak 3-4 kis cég gyárt jelenleg kizárólagosan nikkel-mentes fémkereteket, bár legalább száz vagy még több gyártó már készen áll, hogy ugyanígy tegyen.
  A legnagyobb gyártók, mint a Luxottica még alkalmazzák a hagyományos módszereket, mivel a fehér bronz technika a nagyobb cégek számára sokkal összetettebb, és megvalósításuk sokkal költségesebb. A Luxottica részt vett az első, egy nikkel-mentes alternatíva megtalálására irányuló kutatási projektben, a Solstare, Ausztriában viszont már használja is a fehér bronzot.

(Forrás: EYERWEAR Intelligence ez évi májusi száma)

Optikai Magazin 2000/4