Megjelent az Optikai Magazin VI.évfolyam 2. számában

Minőségi reklamációk

            A tavalyi évben a szemüvegekkel, kontaktlencsékkel és napszemüvegekkel kapcsolatban 63 darab minőségi vita, reklamáció érkezett a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez. Ez a mennyiség az egy évben országosan forgalmazott milliós mennyiségű szemüveghez, napszemüveghez és kontaktlencséhez képest elenyésző szám. Köztudott, hogy a vizsgálatnak alapfeltétele, hogy a kereskedő és a vásárló között a hiba jellegére vonatkozó véleménykülönbség fennálljon. Ha a felek között nincs vita, a vizsgálatnak sincs jogalapja. Tehát ebből a kis darabszámból arra lehet következtetni, hogy a látszerészek, kereskedők a minőségi kifogások, reklamációk nagy többségét korrekt módon rendezik és csak a nehezebb ügyek, valóban vitás kérdések esetén rendelik meg a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség műszaki vizsgálatát.

            A 63 darabból 57 darab vonatkozott szemüvegre, napszemüvegre, a további 6 darab tárgya a kontaktlencse volt. Az 57 esetből 23 a vásárlóra nézve megalapozott reklamáció volt, míg 34 esetben indokolatlan volt a fogyasztó szavatossági igénye. Leggyakrabban előforduló hibák a keret-, és lencsetörések, repedések, melyek többsége a gondatlan használat, leejtés következménye. A hat darab kontaktlencse mindegyike törött, szakadt volt, gyári hibát egyetlen esetben sem tapasztaltunk.

            Nézetkülönbség keletkezett indokolt minőségi kifogás esetén a szakvéleményünkben leírt "gyártási hiba" megfogalmazás miatt. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség hatásköre, vitadöntő lehetősége csak a kereskedő és a fogyasztó, a végfelhasználó közötti jogvitákra korlátozódik, a két fél jogviszonya pedig a termék megvásárlásakor, a vételár kifizetésekor keletkezik. Mivel a fogyasztó készterméket vásárol, számára indifferens, hogy a vásárlást megelőzően milyen gyártási folyamatok (lencsegyártás, csiszolás, összeszerelés) történtek és a Főfelügyelőségnek sem kötelezettsége annak megállapítása, hogy a gyártás során ki és mikor követett el hibát.

            A vizsgálati mennyiség további csökkenését jelentette az a tény, hogy egy 1996-ban kiadott jogszabály a vizsgálat díjmentességét megszüntette, így mindkét fél biztos jobban megfontolja a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség indokolatlan megbízását. Ha a forgalomba hozott áru az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgálat költsége a kereskedőt (vállalkozást) terheli. Ha a vásárló igényét határidőn túl jelentette be, továbbá, ha a hiba oka az átadás után keletkezett (pl. rendeltetésellenes használat, helytelen kezelés vagy tárolás, elemi kár, erőszakos külső behatás), a vizsgálat költsége a vásárlót terheli.

            A vizsgálat költsége: 4.000 Ft + áfa/mérnöki óra.

            Ha szándékos károkozás történik és a vásárló mégis ragaszkodik a vizsgálathoz, úgy annak költségét természetesen fizetnie kell. Néhány esetben érkezett olyan panaszbejelentés, hogy a kereskedő több tízezer forint vizsgálati költségre hivatkozva - félrevezetve a fogyasztót - igyekszik lebeszélni a reklamálásról, illetve vizsgálati költség címén előre pénzt vett át az eladó a vásárlótól. Természetesen a kereskedőnek lehetősége - de kötelezettsége is - a vásárló korrekt tájékoztatása, mely az esetek többségében meg is valósul. A vizsgálati költséget viszont előre átvenni nem szabad, pontos név és cím megléte esetén a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség közvetlenül a vásárlónak számláz.

Bíró László

főtanácsos