Gondolatok a beilleszkedésről  és a jótékonyságról

"Mind a látássérült gyerekeinknek, mind a velük foglalkozó felnőtteknek nagyon jól esik, hogy Önök minden évben a jókívánságok mellett ajándékokkal is gondolnak ránk. Örömmel fogadtuk a hasznos és szép játékokat, sportszereket. Nagyon köszönjük a tettekben is megnyilvánuló segítőkészségüket." - E sorokat Nagy Dénesné, a  a debreceni Dr. Kettesy Aladár Általános Iskola és Kollégium igazgatója írta válaszul a karácsonyra eljuttatott ajándékokért. Hasonló tartalmú volt Jankó-Brezovay Pélné, a budapesti iskola igazgatójának levele is, amelyből egy mondatot mégis kiemelünk: "Tavasszal, amint a hó elolvad gyerekeink örömmel és vidáman fognak 'száguldani' az udvaron  a karácsonyra kapott rollereken - és biztosan akkor is eszükbe jut az ajándékozó."

Az iskola nevezetes ünnepségén elfoglaltsága miatt nem vehetett rész Kujbus Ferenc, a Carl Zeiss Hungária Kft. Optika kereskedelmi vezetője, a gyengénlátók iskolái szponzorálásának fáradhatatlan szervezője. Neki külön levében mondott köszönetet az igazgatónő.

Talán a teremtő akaratából, talán a gének aprócska eltéréséből adódóan - szerelmes vágyódásból, kínból és diadalmas sikolyból megszületett Ő, a kis Virág, kinek eggyel kevesebb a szirma, a Madárka, kinek hiányos a tolla és a kis Bogárka, ki kínlódva araszolgat, mert láb nélkül látta meg a napvilágot.

A Virág ugyanolyan pompás illatot szór, mint a szabályos sziromlevéllel rendelkező társai. A Madárka elbűvölő énekével könnyeket csal hallgatói szemébe. A Bogárkát szeretettel segítik göröngyös útján - hisz kitin páncélján kékesen ragyog a harmat.

Az élet ajándék. Ha az átlagostól eltérő, bár szívet próbáló - kétszeresen az, mert gondolkodásra, gyöngédségre átlényegülésre késztet.

Szeressük, fogadjuk el, érintsük meg a másság jeleit hordozó gyermek és felnőtt társainkat! Odafigyelésünket meghálálják egy mosolyukkal, magunkban pedig felébresztjük a szunnyadó emberséget s talán ettől könnyebb lesz a lelkünk, az álmunk.

Sorsukat a távolból figyeljük s kívánjuk Mindannyiuknak, hogy találják meg helyüket az életben, egyenlő társként, BOLDOGAN!

Ezeket a megható gondolatokat a Gyengénlátók Módszertani Központja, Általános Iskolája és Diákotthona ünnepségén mondta el dr. Schiffer János Budapest főpolgármester-helyettese. Az iskola tantestületének,  valamennyi dolgozójának és az ilyen és hasonló céllal működő intézmények mecénásainak is szóltak a szavak. Azoknak, akik - miként a név szerint is  kiemeltek:  Feszl István, Kiss György, a Magyar Optikus Ipartestület, a Carl Zeiss Hungária Optika Kft. - mindig sokat tettek a sérült gyerekek segítése érdekében.

Az ünnepséget az iskola új épületrészének felavatása és az intézményben folyó kiváló oktató-nevelő munkáért kiérdemelt Budapestért Díj átadása alkalmából rendezték. Számos szép köszöntő beszéd, a gyerekek színvonalas műsora, ügyességi gyakorlatai tették emlékezetessé a külsőségeiben és tartalmában is gazdag rendezvényt.

A Magyar Optikus Ipartestület e nevezetes alkalomra zászlót készíttetett az iskolának, melyet a helyszínen Gerő Rudolf elnök adott át.

Megemlékeztek az iskola egykori nevelőjéről Kovács Csongorról is, akinek nevét alapítványuk viseli. Az alapítvány emlékplakettel ismerte el többek között a már fentebb említettek munkáját és anyagi segítségét, akik évek óta kapcsolatban vannak az iskolával és mindig "kéznél" vannak, ha szükséges.

Áprilisban jótékonysági műsort is rendezett az iskola az alapítvány javára. Úgy tudjuk ezen az ipartestület és a szakma több képviselője is jelen volt. (Itt kell megjegyeznünk, hogy az Optikai Magazint egyes szerzői tiszteletdíjukat rendszeresen felajánlják az alapítványnak.)