A kontaktlencseviselés előnyei és hátrányai

(Részlet Gergelyné Szőke Emese szakdolgozatából)

  Különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk a kontaktlencse előnyeit a szemüvegviseléssel szemben:

1. Vizuális szempont:

- Szemüvegnél nagyobb látótér
- Nincs a szemüvegkeret okozta scotoma
- Minden tekintési irányban jó látás
- Jobb térlátás, mint szemüveggel

2. Kozmetikai szempont:

- Szemüveg prizmás hatása elmarad
- Láthatatlan korrekció a szemen
- Természetes megjelenés, szociális, pszichés hátrányok kiküszöbölése
- Pupillaképzés (pl. colobóma esetén)
- Csúnya heg eltakarása színes íriszrajzolatú kontaktlencsével

3. Kényelmi szempont:

- Nem párásodik be
- Nem csúszik le az orról
- Nem nyomja a halántékot, a fület

4. Foglalkozási szempont:

- Fényképezőgéppel, távcsővel, mikroszkóppal dolgozók
- Sebész, orvos, színész, sportoló…stb.

5. Biztonsági szempont:

- Sportoláskor a szemüveglencse és a szemüvegkeret törése nem okoz sérülést (védőszemüveget nem helyettesít)
- Sportban, aktív mozgásban nem gátol

Az ideális kontaktlencse tulajdonságai

1. Fiziológiai kompatibilitás a szemhez
2. A lencse anyaga legyen szövetbarát, fertőtleníthető, ne kedvezzen a gombák és mikroorganizmusok elszaporodásának.
3. Ne legyen hidrofób, rendelkezzen folyadékfelvevő képességgel.
4. A cornea anyagcseréjére ne legyen kedvezőtlen hatása.
5. Gázpermeábilis legyen, oxigén, széndioxid számára.
6. Könnyű legyen, lehetőleg nagy DK/L értékkel rendelkezzen.
7. Kiváló optikai tulajdonságai legyenek. Szűrje ki, vagy csökkentse a zavaró reflexiókat. (Fresnel veszteség, a törőfelületek közötti tükröződés a színtelen lencséknél.)
8. Időbeni stabilitással rendelkezzen.
9. Reprodukálható legyen.
10.  Paraméterei ellenőrizhetőek legyenek.
11.  Kezelése, felhelyezése, levétele egyszerű legyen. (Rosszul látók is könnyen tudják kezelni.)
12.  Könnyen tisztítható legyen.
13.  Szennyeződésekkel szemben ellenálló, mikroorganizmusok megtapadásának ellenálljon.
14.  Kozmetikailag elfogadható legyen
15.  Könnyen azonosítható, praktikusan csomagolt.
16.  Olcsó.
17.  Gyártása egyszerű és olcsó.
18.  Anyaga nem környezetszennyező, biológiailag lebomlik.

A kontaktlencse és a szemüvegkorrekció közötti különbség

  Az alapvető optikai különbség a szemüveg és a kontaktlencse között az, hogy a kontaktlencse közvetlenül a corneán helyezkedik el (Vertex távolság = 0 mm), míg a szemüveglencse és a cornea között levegő található (Vertex távolság = kb. 15 mm). A kontaktlencse a könnyfolyadékon úszik. A könnyfolyadék és a cornea törésmutatója közti különbség csak 0.04, így a cornea elülső felülete optikailag hatástalan, szerepét a kontaktlencse elülső felszíne veszi fel:

Csúcstávolság:

  Szemüvegnél viszonylag nagy a távolság a szem és a szemüveglencse között (13-15 mm). A kontaktlencse csak 1.35 mm-re van a szem főpontjától. Ezek a jellegzetességek különböző változásokat okoznak:

A.  Látótérben és tekintőtérben
B.  Retinális képnagyságban
C.  Térlátásban
D.  Accomodációban
E.  Konvergenciában
F.  A látás perspektívájában

A. Látótér és tekintőtér:

  Szemüvegkorrekciónál változást okoz a látótérben és a tekinőtérben:

- A szemüvegkeret
- A szemüveg leképezési hibája
- A szemüveg prizmatikus mellékhatása

  A szemüvegkeretnek és a szemüveg leképezési hibájának hatása elhanyagolhatóan kicsi.

  A szemüveg prizmatikus mellékhatása: Hypermetrópiánál a convex üveg, mint centrális bázisú prizma hat. Ez a látótér beszűkülését okozza. Ez különösen zavaró aphakiánál. Myopiánál a prizmatikus mellékhatás képkettőződést idéz elő.

  Kontaktlencsés korrekcónál nem lép fel prizmatikus mellékhatás, a kontaktlencsés korrekció az emmetrópiához hasonló.

  Szemüvegkorrekcióról kontaktlencse korrekcióra való áttérésnél hypermetrópiánál jelentős látótér nagyobbodás, myopiánál elhanyagolható látótérszűkülés tapasztalható.

B. Retinális képnagyság:

  A szemüveglencsék még a szem elérése előtt convergálják vagy divergálják a távolból érkező párhuzamos sugarakat. A kontaktlencse kevésbé változtatja meg a szemfenéki kép méretét. Magas dioptriánál is csak 5-8 %-os az eltérés, így megvalósulhat a fusio nagyfokú anisometropia esetén is.

  Feltevés szerint az ammetróp szem olyan, mintha emmetróp szemre refrakciós deficittel bíró (dioptriás) kontaktlencsét tennénk.

  A refrakciós deficitnél hiány vagy többlet van ammetróp szem törőértékében, szemben az azonos felépítésű emmetróp szemmel.

  A refrakciós deficit törőértéke megfelel a távolponti refrakciónak fordított előjellel. (Az ammetrópia foka kifejezhető a távolpont vergenciájával. )

Szemüvegkorrekció esetében:

  Hypermetropiánál a pozitív szemüveg és a negatív refrakciós deficit egy Gallilei távcsövet alkot, ezáltal megnagyobbodik a retinakép.

  Myopiánál a negatív szemüveg és a pozitív refrakciós deficit megfordított Galilei távcsövet alkot, ezáltal a retinális kép megkisebbedik.

Galilei-távcső:

(Ha az okulárba tekintünk, úgy látjuk, mintha a sugarak az A2 pontból indultak volna ki. A keletkezett kép virtuális, egyenes állású, nagyított lesz, és a tiszta látás távolságában keletkezik.)

  Szemüvegről kontaktlencsére való áttérésnél hypermetropiánál relatív retinakép megkisebbedés tapasztalható, ezáltal csökken a látásélesség.

  Myopiánál a retinakép relatív megnagyobbodik, ezáltal megnő a látásélesség. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a kontaktlencsével történő látás a myopiásoknak nagyobb látásélményt jelent, könnyebben térnek át a kontaktlencse viselésre.

A retinális képnagyság változása:

C. Térlátás:

  A szemüveg megváltoztatja a térlátást, mert úgy hat, mint egy Galilei-távcső, illetve fordított Galile-távcső. Szemüvegkorrekció esetén hypermetropiánál a távlat tömörített (kisebb tér) myopiánál kitágult (nagyobb tér).

  Kontaktlencse korrekciónál a viszony majdnem olyan, mint emmetrop szemnél. Ezáltal a térlátás normalizálódik.

D. Accomodáció:

  A szemet a távolpontról a közelpontra állítva törőerő növekedés következik be, ezt nevezzük accomodációs felhasználásnak. A törőerő növelése a távolság vergencia értékének megfelelő dioptria értékkel történik.

  A differencia a távolpont refrakció és a közelpont refrakció között az accomodációs szélesség.

Az accomodációs szélesség függ:

- Az ammetropia minőségétől és nagyságától: Azonos accomodációs felhasználásnál, szemüvegkorrekció esetén az accomodációs szélesség hypermetropiánál kisebb, mint emmetropiánál. Hypermetropiás azonos távolsághoz többet, myopiás kevesebbet alkalmazkodik, mint az emmetropiás.

- A korrekciós eszköznek a szemfőponttól való távolságától: A korrekciós eszköznek a szemfőponthoz való közelítésével csökken az accomodáció, hasonló lesz az emmetropiás szemhez. Kontaktlencsével a hypermetropiásnak kevesebbet, a myopiásnak többet kell alkalmazkodni, mint szemüveggel.

  Szemüvegről kontaktlencsére való áttérésnél hypermetropiásnak később kell közeli pótlás, ez részére könnyebbség, myopiásnak korábban kell közeli pótlás, ez problémát okozhat. De nem káros a myopiásnak, ha többet alkalmazkodik.

  Hypermetropiás kontaktlencse viselő ezáltal később, myopiás korábban kíván közeli szemüveget, mintha szemüvegkorrekciót viselne.

E. Konvergencia:

  A szemüveg prizmatikus mellékhatása miatt, szemüveggel korrigált szem más konvergencia mennyiséget használ fel, mint az emmetropiás szem. Hypermetropiás szemüveg mint alappal kifelé álló prizma hat. Ez több konvergenciát kíván, mint az emmetropiás szem.

  Szemüvegről kontaktlencsére való áttérésnél a hypermetropiásnak kevesebbet, a myopiásnak többet kell konvergálni.

F. A látás perspektívája:

Szemüvegkorrekció esetén:

  A korrekcióval ellátott myopiások konkáv szemüveglencséje csökkenti a beeső sugaraknak a szem optikai tengelyével bezárt hajlásszögét. Így a tárgyakat kisebbnek és alacsonyabbnak látják.

  A korrekcióval ellátott hypermetropiások konvex lencséje a fénysugarakat úgy töri meg, hogy a sugaraknak a szem tengelyéhez viszonyított hajlásszöge nő. Ebben az esetben a tárgyakat nagyobbnak és magasabbnak látják.

Kontaktlencse korrekcióval:

  A kontaktlencse nem változtatja meg a tárgyak nagyságát, mivel közvetlenül a szemen helyezkedik el.

  Szemüvegről kontaktlencsére való áttérésnél a myopiások a tárgyakat a valóságos távolságban, de a megszokottól közelebb és nagyobbnak, míg a hypermetropiások a megszokottól távolabb állónak, és kisebbnek ítélik meg. A kontaktlencsés korrekció hasonló az emmetropiás látás perspektívájához.

A kontaktlencse együttmozgása:

  A szemüveg részben együttmozog a fejjel, a szem a szemüveg periférás részén áttekint, ennek következményei:

- Lencsehiba
- Distorsio
- Astigmatizmus
- Prizmatikus mellékhatások

  A kontaktlencse a szemmel együttmozog, és változatlan rendszert képez, ezáltal megszűnik a lencse hiba.   Különösen egyoldali nagy törőértékű szemüvegkorrekció (aphakia) esetén észlelünk súlyos zavart.

A kontaktlencse forgómozgása:

  A szemüvegnél állandó a szem meridián illetve tengelyhelyzete. (Kivétel a szem elfordulása a fej oldaltartásánál.- statikus reflex)

- Nehéz a külső torikus lencsét centírozni
- Nehéz a szegmens-bifokál lencséket illeszteni

A kontaktlencse optikai kapcsolata a corneával:

  A szemüveget levegőréteg választja el a corneától. A kontaktlencse egy vékony könnyréteggel van optikailag összeköttetésben a corneával. Ezáltal tudja a kemény kontaktlencse a cornea deformációt korrigálni.

  Cornea deformáció:

  Cornea astigmia
  Irreguláris astigmia
  Keratoconus-keratoglobus

A kontaktlencse és a cornea mechanikus kapcsolata:

  A szemüveg csak kevéssé van kapcsolatban a szemmel. A kontaktlencse mechanikus kontaktusban van a szemmel, ezáltal problémát okozhat:

- Anyagcserezavar - hypoxia
- Irritáció
- Sérülésveszély a szaruhártyán és a kötőhártyán

  A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a kontaktlencse számos előnyös tulajdonsága ellenére sem minden esetben jobb a szemüvegnél, ezért gondosan mérlegelni kell, hogy adott körülmények között melyik alkalmasabb, illetve ajánljunk-e egyáltalán kontaktlencsét, vagy milyen viselési időt és szabályokat adjunk meg!

A kontaktlencsék előnyei és hátrányai alapanyag felosztás szerint

  A kontaktlencséket alapanyag szerint rigid és lágy (hidrofil) lencsékre oszthatjuk. A rigid kontaktlencsék tovább oszthatók nem gázpermeábilis (PMMA), és gázpermeábilis (RGP) lencsékre.

Felhasznált irodalom Gergelyné Szőke Emese szakdolgozatához:

- E. Posh: Kontaktlencse
- Dr. Vörösmarthy Dániel: A látszerészek könyve
- Dr Vörösmarthy Dániel: A szem optikája
- Ciba Vision: Útmutató a kontaktlencse problémák kezeléséhez
- Szebeni Géza: Kontakt alapismeretek
- Fürjes Éva: Szemészet 118: Corneális elváltozások lágy kontaktlencse viselés következtében
- Szemészet 119. 222-226 1982: A szaruhártya anyagcseréjének változása cornealencse viselése során 1. Szemészet 120. 23.27. 1983. 2. Szemészet 121. 169-172. 1984. 3. rész