|
||
|
|
||
|
A szembetegségek és az elhízás A Harvard és a Tufts Egyetem egymástól függetlenül végzett kutatásai hasonló eredménnyel zárultak: a túlsúly megnövelheti a szürkehályog és a makula degeneráció (a sárgafolt elfajulása) kialakulásának kockázatát. A szembetegség és a kövérség közötti összefüggés talán nem is tűnik különösebben érdekesnek, de a szürkehályog az egyik leggyakoribb szembetegség, a makula degeneráció pedig a vakság legfőbb oka.
Azoknál a férfiaknál, akik leginkább a hasukra híznak, szintén magas a szürkehályog kialakulásának veszélye. Azok pedig, akik testük többi részéhez képest aránytalanul nagy "úszógumival" rendelkeznek, arányosabb társaikhoz viszonyítva harmincegy százalékkal veszélyeztetettebbek voltak. Vajon miért a túlsúlyosok betegsége
a szürkehályog?
"Amikor férfiakat és nőket vizsgáltam, a hasi tájékon kétszer olyan magas volt a lutein és zeaxanthin mennyisége, mint a csípő körül és a fenéktájon. Kérdés, hogy ha az átlagosnál magasabb a hasban lerakódott zsír mennyisége, az vajon azt jelenti-e, hogy ott több lutein és zeaxanthin halmozódik fel, és így kevesebb jut a szembe?" - teszi fel a kérdést Elizabeth Johnson, aki szintén a Tufts Egyetemen kutatja a testfelépítés és a látás közti összefüggéseket. A vizsgálatok alapján úgy tűnik, igen. Johnson azt találta, hogy a menopauzán túl, a túlsúlyos nőknek kevesebb luteint és zeaxanthint találtak a szemükben, mint a hasonló korú normális testsúlyúaknál, és többet testük zsírtartalékaiban. Ezek a zsíroldékony összetevők nyilvánvalóan lerakódnak a zsírpárnákban, mielőtt eljuthatnának a szemig. Makula degeneráció Johnson a makula degeneráció kifejlődésének megakadályozásával kapcsolatban még sokkal aggaszóbbnak tartja a szem optimális szint alatti lutein és zeaxanthin tartalmát. Régóta ismert ugyanis, hogy ez a két anyag féken tartja sárgafolt elfajulásának folyamatát. Egy több mint 850 embert vizsgáló amerikai tanulmány szerint azok, akik hetente legalább kétszer fogyasztottak luteinben és zeaxanthinban gazdag zöldségeket, például spenótot és kelkáposztát, feleannyian szenvedtek makula degenerációban, mint azok, akik legfeljebb havonta egyszer fogyasztottak ilyen ételeket.
Azt, hogy pontosan mennyi spenótot és más luteindús zöldséget kell fogyasztanunk, hogy a szem idő előtti öregedését megakadályozzuk, még senki sem tudja pontosan. Valójában még kérdés, hogy ezeknek az ételeknek a fogyasztása tényleg növeli-e a védelmet, de az eddigi eredmények alapján úgy tűnik, a válasz: igen. Lehetséges, hogy a védelem még más anyagokon is múlik, illetve elképzelhető, hogy az eddig azonosítani sikerült anyagok csupán jelzik más, a védelemhez elengedhetetlen vegyületek jelenlétét, amelyeket azonban eddig nem sikerült kimutatni. "Már sejtjük az utat, de még nincsenek válaszaink" - mondta Taylor, a Tufts munkatársa. A szembetegségek és a táplálkozás Eddig egyelőre csak néhány tanulmány áll rendelkezésünkre, amelyekben a vizsgált személyeket étkezési szokásairól kérdezték és arról, szenvednek-e szürkehályog vagy makula degeneráció megbetegedésben. Olyan vizsgálatot azonban eddig még nem végeztek, melyben az emberek egy részének luteinpótlékot adtak volna, a másik részének nem, és aztán vizsgálták volna, hogy az így bejuttatott lutein tényleg hatással van-e a betegségi arányokra. Főleg ez az oka annak, hogy a legtöbb kutató nem túlságosan lelkes az elérhető szemápolási ételkiegészítők tekintetében. Ráadásul még csak azt sem tudjuk, hogy az ilyen táplálékkiegészítőkben található lutein ugyanolyan hatást fejt-e ki a szervezetben, mint azt természetes formájában teszi. "Azok a lutein átalakított formái" - mondja Stephanie Marioneaux, az Eastern Virginia Medical School szemészeti professzora. "Megkerülheti a beépülés normális útját, és esetleg a szem nem képes feldolgozni". Johnson hozzáteszi: "Ismerjük ezt a növényi összetevőt, de nem tudjuk, milyen más összetevők fontosak még." Ráadásul ha valamilyen anyagból nagy dózisokat fogyasztunk, elképzelhető, hogy az megzavarja más, az egészséghez nélkülözhetetlen anyagok felvételét, szállítását és beépülését. "Látványos eredményeket lehet elérni akár néhány kanálnyi spenóttal is: hirtelen megnövekszik a szem luteinszintje. Ráadásul a spenót - valljuk be - sokkal olcsóbb, mint a gyógyszerek." Újabb érv a növények fogyasztása mellett Végül, de nem utolsósorban a gyümölcsök és zöldségek fogyasztása segíthet a súlyfelesleg leadásában is. A Harvard-tanulmány kövérebb doktorai - azok, akik inkább veszélyeztetettek a hályog kialakulásában - átlagosan kevesebb növényt és zöldséget ettek, mint soványabb kollégáik. B.K. |
A derék körül viselt "mentőöv" másképp
is kikezdheti a szemet. Az extra zsírszövetben lerakódhat két zsíroldékony
táplálék-összetevő, melyeknek - normális esetben - a szemlencséhez
kellene eljutniuk. Ezek az anyagok béta-karotin-szerű karotinoidok,
a lutein és zeaxanthin, amelyek a spenótban és más sötétzöld leveles
zöldségekben találhatók. A még kezdeti stádiumban tartó kutatások
arra engednek következtetni, hogy ez a két anyag segíthet a hályogképződés
meggátlásában úgy, hogy antioxidánsként épen tartja a lencse struktúráját.
A retina középső területén, az úgynevezett sárgafoltban
vagy makulában (a makula latin neve "macula lutea" azaz "sárgafolt")
találhatók a látóideg-végződések a legsűrűbben, ennélfogva ez a terület
teszi lehetővé az éleslátást; ezen kívül a sárgafolt tartalmazza a
szervezetben a legmagasabb mennyiségben a luteint és a zeaxanthint.
A szerepük - legalább részben - az, hogy kiszűrjék azokat a fénysugarakat,
melyek a makula degenerációra jellemző homályos látást okozhatják.
A lutein és a zeaxanthin sárga festékanyagok (pigmentek), amelyek
elnyelik a kék fényt - azt a fényt, amelyik egyébként a szemben károsodást
okozhatna.
