Yolo vagy Apo mégegyszer

A Meteor 2000. szeptemberi számában Babcsán Gábor tollából megjelent írásra szeretnék röviden reagálni, de hangsúlyozottan nem vitaindítás céljából; felfedeztem ugyanis a cikkben néhány dolgot, amelyek - úgy érzem - helyesbítésre szorulnak. Gábor gyakorlati tapasztalata, amelyet a távcsövek tesztelésének terén szerzett, elismerésre méltó, de saját tapasztalataim birtokában lenne némi hozzáfűzni valóm a pontosság és közérthetőség kedvéért.

Az első, amit kiemelnék a definíciós fényesség fogalma. Nos ez az angol szakirodalomból nem túl sikeresen magyarosított encircled energy ratio. Valószínűleg az is közrejátszott ebben, hogy a német szakirodalomban is így van jelen ez a kifejezés Definitionshelligkeit néven. Az encircled energy ratio arra vonatkozik, hogy a távcső által létrehozott Airy korongban mennyi fény van. Az a távcső, amely ideális, egy végtelenben elhelyezkedő pontszerű fényforrás fényének a 84%-t az Airy korongban egyesíti. A többi fény a gyűrűkbe kerül. Ennek az értéke csak attól függ, hogy milyen minőségű a távcső és van e központi kitakarása. Az utóbbi ugyanis fényt "tol"ki az Airy korongból az azt övező gyűrűkbe. Ezzel csökkenti tehát a távcső fényhasznosító képességét. A rosszabb minőség úgyszintén . Tehát az a távcső, amely nem tökéletes a bejövő fény csak kisebb hányadát tudja az Airy korongba egyesíteni. Pl. 72%-t. Ha elosztjuk a nem tökéletes távcső által a csillag fényéből hasznosított fényt a tökéletes távcső által hasznosítottal. A példában 72%/84%, akkor megkapjuk az encircled energy ratiot, vagyis a fényhasznosítás mértékét. Esetünkben ez 0.86. Ezért a „centrális fényhasznosítás” közelebb áll a fogalom tartalmához.

            Ez az érték jellemzően 0.8 egy központi kitakarás mentes és lambda/4 hullámfront hibával terhelt tükörnél. Ugyanezzel a tükörrel, 20% kitakarás esetén ez az érték már 0.76-ra csökken. Egy lambda/8-as tükörnél, kitakarás nélkül 0.95, és ugyanennyi akkor is, ha a tükör tökéletes, de 15%-os kitakarással terhelt a rendszer. Az alsó határ, ahol még elfogadható képet ad a rendszer 0.7. Ez az érték jellemző egy lambda/3-as optikára, kitakarás nélkül! Vagy egy tökéletes optikára 40% kitakarással terhelve!

            A Yolo távcsövek látómezeje valóban 0.5 fok körül mozog. De ennek szélén a leképezés teljesen torzításmentes az okulárban nézve. Ha megtekintjük egy jól méretezett Yolo spot diagrammját, látjuk hogy a látómező szélén a torzulás nem nagyobb, mint két Airy korong átmérő. Ezért az LM torzulását nem szabad összekeverni a diffrakciós kép torzulásával. Egy jól méretezet Yolo esetében, a kép torzulása az egész LM - re 0.38% körül mozog. Gábor a cikkében a két távcsőtípus összehasonlításánál egy nagyságrendet tévedett, ugyanis a Yolo látómezeje nem század, hanem csak tized része egy Apo látómezejének, (0,5 fok, 5 fok). Ami a távcső terjedelmességét illeti ez csak részben igaz. A Yolom 172/1863-as paraméterekkel rendelkezik. Ez 10.8 körüli fényerő. A tubus hossza azonban csak 1200mm. Ami az 1863mm fókusznak csak a 64%-a. Tehát a Yolo az Apo-nál ebben az irányban rövidebb. Az erre merőleges irányban azonban valóban terjedelmesebb. Kb.340mm. Ami a kétszerese az objektív átmérőjének. Így nincs éppen hagyományos távcső formája, de viszonylagos rövidsége ellenére abszolút kezelhető.Ami a kihasználható látómezőt illeti egy kis kitakarású, jellemzően 12%-15%, és fókusznyújtott Newtonnak kisebb az LM-je, (a vignettálás miatt), mint egy Yolo-nak. Ezen kívül, ezt a segédtükröt is be kell „lógatni” a fényútba, ami szintén kitakarást okoz.

            A közhiedelemmel ellentétben a legtöbb kitakarás nélküli tükrös távcső nem dolgozik bonyolult felületekkel. Általában hosszú fókuszú, gömbfelületekkel bírnak az optikák. Ezeket nem is túl nehéz elkészíteni. A Yolo éppen, hogy kivétel ezek közül. Ennek legegyszerűbb változatában, a főtükör hiperbola, meghatározott excentricitással. A segédtükör pedig szférikus toroid. Ennél léteznek sokkal bonyolultabb optikai felületekkel jellemezhető, Yolo távcsövek, amelyek ismertetésétől most eltekintek. De az mindegyikre szinte kivétel nélkül igaz, hogy két tükörrel dolgoznak és fényerősek. A Yolo aplanatikus változata, pl. akár f/8-as is lehet.

            A tiszta kitakarásmentes fényút, nem csak a bolygóészlelésnél előnyös. Kellően nagy átmérőkkel, de akár egy 17cm távcsővel, kiválóan használhatók mély ég észlelésre is. Azt a kontrasztot és részletgazdagságot, amit egy ilyen kitakarás nélküli távcső tud nyújtani, semmilyen más távcső nem képes létrehozni. Bár Gábor barátommal egyetértek abban, hogy a lencsés távcsöveknek megvan a maguk varázsa. Végezetül, pedig csatlakozom, ahhoz a véleményhez, hogy az, az igazán jó távcső, amelyiket használják. Az a távcső, amelyet gazdája rendszeresen használ észlelésre, többet ér bármely szekrény tetején, vagy a szoba sarkában porosodó csodánál.

Schné Attila